Francia zavargások - Befejeződött a sárgamellényesek követeléseiről rendezett nemzeti vitasorozat
Párizs, 2019. március 19., kedd (MTI) - Több mint nyolc órán át tartó maratoni vitaesttel ért véget keddre virradóra a francia kormány- és elitellenes sárgamellényes tüntetők követeléseiről az Emmanuel Macron államfő által meghirdetett nagy nemzeti vita.
A záróeseményen a francia elnöki hivatal dísztermében 64
entellektüellel vitázott a francia társadalom és demokrácia
jövőjéről a köztársasági elnök, a beszélgetést élőben közvetítette a
France Culture közrádió.
A nagy nemzeti vitát január 15-én indította el a kormány a
tüntetéseken kifejeződött társadalmi elégedetlenség mederbe
terelésére és a párbeszéd megtalálására. A vitában, amelyhez
interneten is hozzá lehetett szólni, közel 2 millióan vettek részt
és tettek javaslatokat.
A több mint 10 ezer lakossági fórum közül - amelyeket
országszerte polgármesteri hivatalokban, sportcsarnokokban,
prefektúrákon rendeztek - 11-en maga Emmanuel Macron is részt vett,
és 6-7 órán át válaszolt a résztvevőknek a jobb megélhetés érdekében
tett eddigi és várható kormányzati intézkedésekről. A leghosszabb
végül a nyolc és félórás záróest volt, a közvetítés hajnali fél 3
órakor ért véget.
A vitában felmerülő témák - a részvételi demokrácia
kiszélesítése, az állampolgári kezdeményezésű népszavazás esetleges
bevezetése, az igazságosabb adópolitika, a jobb közszolgáltatások,
az iszlám helye a francia társadalomban, az egészségügy helyzete -
lehetővé tették Emmanuel Macronnak, hogy a sárgamellényesek által
igazságtalannak tartott politikájával szemben a 2017-es
elnökválasztást megelőzőhöz hasonló valóságos választási kampányt
folytasson. A felmérések szerint a december végi mélypontja óta 8-10
százalékot emelkedett a tetszési mutatója, és ismét meghaladja a
harminc százalékot.
A nagy nemzeti vita hivatalosan pénteken zárult az interneten,
de Emmanuel Macron azt egy rendkívüli eseménnyel kívánta
kiegészíteni, ezért meghívta hivatalába a legnevesebb francia
értelmiségieket (filozófusokat, szociológusokat, közgazdászokat,
történészeket, klímaszakértőket), és élő adásban válaszolt a
kérdéseikre. A meghívást 64-en fogadták el, néhány baloldali
gondolkodó nemet mondott a közvélemény és az elemzők által egyre
inkább jobboldalinak tartott elnökkel való párbeszédre.
Az első megszólaló Pascal Bruckner író a tüntetéseket kísérő
erőszak és zavargások után a közrend helyreállítását kérte az
államfőtől. Emmanuel Macron úgy ítélte meg, hogy múlt szombaton a
párizsi Champs-Elysées-n "nem tüntetők, hanem rendbontók zendültek".
Boris Cyrulnik pszichológussal és Daniel Cohen közgazdásszal a
társadalmi egyenlőtlenségek okairól folyt a vita. Az iszlámmal
foglalkozó szakértők aggodalmaira válaszul a köztársasági elnök
kizárta, hogy kezdeményezi az állam és egyház szétválasztásáról
szóló 1905-ös törvény reformját. A kérdés azért merült fel, mert
tavaly novemberben kormányzati körökben az iszlám vallás
finanszírozásának fokozottabb ellenőrzése érdekében felmerült a
törvénymódosítás lehetősége.
Az este folyamán több vendég is a sárgamellényesek céltalannak
ítélt megmozdulásait a jó hangulatú több tízezres klímamenetekkel
állította párhuzamba. Ennek kapcsán Emmanuel Macron úgy vélte, hogy
a sárgamellényesek "annak a megjelenése a valóságban, ami a
közösségi oldalakon folyik", azaz "a névtelenség mögé bújva a
gátlástalan megfogalmazás és a nagyon nagy erőszak" kifejeződése.
A nagy nemzeti vitát az ellenzék a médiahatóságnál elsősorban
azért bírálta, mert meglátásuk szerint folyamatos és túlzó
jelenlétet biztosított az államfőnek a médiában. Elemzők szerint a
kéthónapos sorozat a viták terjedelmessége és részletessége miatt
jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy fékezze a sárgamellényesek
mobilizációját a hétvégi tüntetéseken. Emmanuel Macron egyébként az
erőszak visszatérést a múlt szombati megmozduláson egyértelműen a
vita lezárásával hozta összefüggésbe.
Az üzemanyagadó emelése ellen 2018 novemberében létrejött
sárgamellényes mozgalomnak az elmúlt négy hónapban több szociális
jellegű követelése volt, és az államfő távozását is el akarják érni.
Ezek kikényszerítésére úttorlaszokat állítottak fel a városszéli
körforgalmakban. Szombatonként pedig a városközpontokban tartanak
spontán felvonulásokat, amelyek rendszeresen rendbontásba és a
rendfenntartó erőkkel való összetűzésbe torkollnak. Hétvégéken ezért
országszerte mintegy 80 ezer rendőr és csendőr teljesít szolgálatot
a francia utcákon. A francia biztosítók szövetsége legalább 170
millió euróra becsüli az elmúlt négy hónapban a szombati
tüntetéseken az utcákon - üzletek, bankok, kirakatok, középületek,
köztéri eszközök megrongálásával - okozott anyagi károkat.