Az Ab jogalkotást írt elő a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek védelmében
Budapest, 2019. március 19., kedd (MTI) - Az Alkotmánybíróság (Ab) jogalkotási kötelezettséget állapított meg a tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek védelmében kedden közzétett határozatával.
Az Ab 53 országgyűlési képviselő indítványára vizsgálta a
nemzeti köznevelésről szóló törvény módosítását. A korábbi
szabályozás szakértői vélemény alapján még minden tanuló számára
lehetővé tette, hogy mentesítsék az osztályozás, illetve tantárgyak,
tantárgyrészek alól. A vitatott törvénymódosítás ezt a mentesítési
lehetőséget a sajátos nevelési igényű tanulókra szűkítette. Az
indítványozók szerint a mentesítés lehetőségétől megfosztott tanulók
hátrányos megkülönböztetést szenvednek el, részben azért, mert
számukra teljesíthetetlen követelményeknek kell megfelelniük.
Emellett az indítványozók szerint a támadott rendelkezések sértik a
tanulók művelődéshez való jogát is.
Az Ab eljárásában az emberi erőforrások minisztere azt közölte:
a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség a sajátos nevelési
igénnyel szemben érdemben fejleszthető, nem olyan károsodás, amely
akadályozná a társadalmi szerepvállalást. Ha a felmentés
következtében a tanuló nem sajátít el alapvető tudástartalmakat,
hátrányba kerülhet a többi tanulóval, később pedig a többi
munkavállalóval szemben.
A határozatról szóló közleményében az Ab kitért arra, hogy a
nemzeti köznevelésről szóló törvény szerint sajátos nevelési igényű
az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői
vélemény alapján mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási),
értelmi vagy beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus
spektrumzavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos
tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.
Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő pedig az a
különleges bánásmódot igénylő tanuló, aki a szakértői vélemény
alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít,
társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási
hiányosságokkal küzd, közösségbe illeszkedése, továbbá
személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de
nem minősül sajátos nevelési igényűnek.
Az Ab megállapította: a két tanulói csoport a különleges
oktatási igény alapján összehasonlítható, megkülönböztetésük pedig
nem önkényes, mivel tanulási nehézségeik eltérőek. Kizárólag az
egyéni szempontok vizsgálata után állapítható meg, hogy az
osztályozás, értékelés bevezetése az adott tanulóra nézve hátrányt
jelent-e vagy eredményes. Nem nevesíthető olyan egységes csoport,
amelyet a szabályozás hátrányosan érintene. Az Ab szerint a támadott
rendelkezés a tanulók művelődéshez való jogát nem akadályozza, az
alaptörvényből ugyanis nem vezethető le alanyi jogosultság valamely
tantárgy alóli felmentésre.
Mindezek alapján a testület az indítványt elutasította.
Az Ab ugyanakkor kiemelte: az alkotmány minden gyermek számára
alanyi jogként biztosítja a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi
fejlődéshez szükséges védelmet. Ezért olyan közoktatási
szabályrendszerre van szükség, amely képes megfelelni a tanulási
nehézségekkel küzdő gyermekek speciális igényeinek. A jelenlegi
rendelkezések azonban nem biztosítják megfelelően a tanulóknak az
egyéni képességeikhez igazodó fejlődését - mondták ki. Hangsúlyozták
ugyanakkor, hogy a különböző szakmai módszertanok alkalmasságának,
eredményességének megítélése nem tartozik az Ab. hatáskörébe.
Az Ab kimondta, hogy az állam a közoktatás átalakításakor nem
számolhat fel egy szakmailag indokolt kedvezményt anélkül, hogy
ezzel egyidejűleg ne gondoskodna más, a megszüntetett kedvezménnyel
egyenértékű könnyítésről.
Az Ab a szabályozás vizsgálata alapján megállapította: az
Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet
idézett elő azáltal, hogy nem alakította ki a beilleszkedési,
tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulókra vonatkozóan az
egyéni szempontok mérlegelését lehetővé tevő olyan további
kedvezményeket, amelyek a közoktatás során maradéktalanul
biztosítják védelmüket. Mindezek alapján az Ab felhívta az
Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának ez év június 30-áig
tegyen eleget.
A határozathoz a tizenötből négy alkotmánybíró - Czine Ágnes,
Dienes-Oehm Egon, Stumpf István és Szívós Mária - különvéleményt
csatolt.
A határozat teljes szövege elérhető az Ab honlapján
(alkotmanybirosag.hu).