Alkotmánybíróság: ki kell egészíteni a tanúvédelmi szabályozást

    Budapest, 2019. március 19., kedd (MTI) - A tanúvédelmi szabályozás kiegészítésére hívta fel a jogalkotót az Alkotmánybíróság (Ab) kedden közzétett határozatában.
hirdetés
    Egy kartellügy nyomán vizsgálta az Ab a tanúvédelem különböző eljárásokra vonatkozó szabályait.

    Kartellügyben versenyfelügyeleti eljárás, közigazgatási per, polgári per, a közbeszerzési kartellek esetén pedig büntetőper is folyhat. Ezekben az esetekben a bizonyítási eljárás szereplői szinte azonosak. Előfordulhat olyan eset, hogy a versenyfelügyeleti eljárásban "védett tanú" kilétét más bírósági eljárásban felfedik. Ez nemcsak a tanú személyére, hanem az eljárás egyéb résztvevőire is hátrányosan hathat - figyelmeztetett az Ab.

    A határozatról szóló közleményében az Ab. kitér arra is, hogy a "védett tanú" eredetileg büntetőügyekben alkalmazott bizonyítási eszköz, amelyet - eltérő tartalommal - a közigazgatási eljárásokban is átvettek. A szabályozás a hatóság kötelezettségévé teszi a tanú indokolt kérelmére személyes adatainak zárt kezelését, ha valószínűsíti, hogy súlyos hátrány érheti a vallomástétel miatt. Ilyen esetekben a versenyfelügyeleti eljárásban a tanú anonimmá válik, az ügyfél és képviselője nem lehet jelen a meghallgatásán, kérdést közvetlenül nem intézhet hozzá.

    Az Ab határozatában leszögezte: a tisztességes eljárás követelménye egyetlen hatósági eljárásban sem sérülhet, ugyanakkor ezekben eltérő lehet a pontos követelményrendszer.

    Az Ab a konkrét üggyel kapcsolatban mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet állapított meg, mert a jogalkotó nem szabályozta a tanúk zártan kezelt adatainak védelmét arra az esetre, ha különböző - büntető-, polgári, közigazgatási vagy versenyfelügyeleti - eljárási törvényeket kell egy ügyben alkalmazni.

    Az Ab felhívta a jogalkotót, hogy a tanúk zártan kezelt adatainak védelmét különböző eljárások esetén is megfelelően szabályozza, és jogalkotói feladatának ez év december 31-éig tegyen eleget.

    A határozathoz a tizenötből öt alkotmánybíró - Czine Ágnes, Dienes-Oehm Egon, Schanda Balázs, Stumpf István és Szívós Mária - csatolt különvéleményt.

    A határozat teljes szövege elérhető az Ab honlapján (alkotmanybirosag.hu).