Kásler: bővülnek az elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér adatbázisai
Budapest, 2019. március 19., kedd (MTI) - A kormány fontosnak tartja, hogy az egészségügyben fellelhető betegadatokat "egy csatornába" terelje, ezért a már működő elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér (EESZT) adatbázisai tovább bővülnek - jelentette be az emberi erőforrások minisztere kedden, Budapesten.
Kásler Miklós kiemelte, ehhez 23 milliárd forint áll
rendelkezésre az Emberi Erőforrás Operatív Programból.
A fejlesztésekről szólva elmondta, öt évre visszamenőleg
felöltik a betegadatokat az EESZT-be, továbbá megtörténik a jelenleg
is működő adatbázisok - az országos vérkészlet, a
védőoltás-nyilvántartások, a várandós és gyermekegészségügyi
kiskönyv-nyilvántartás, a személyre szabott sugárterhelés
nyilvántartás, valamint a központi implantátum regiszter -
beillesztése az egészségügyi felhőbe.
A miniszter beszámolt arról, hogy az EESZT-hez a kórházak és a
házi orvosok többsége csatlakozott, a gyógyszertárak pedig 100
százalékban. A cél, kiterjeszteni a digitális lehetőségeket minden
egészségügyi adatra vonatkozóan, hogy azok eljussanak az ellátás
minden szintjére. Fontosnak nevezte, hogy az alapellátásban
dolgozókat a betegadatok szintjén összekapcsolják a szakellátással
és a kórházi ellátással.
Kásler Miklós a fejlesztések között kiemelte az onkológiai és a
kardiológiai ellátást. Ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy a projekt
keretében 19 megyei és négy regionális centrumban bevezetik az
országos onkológiai informatikai rendszert, amely tartalmazza az
összes beteg adatait és az onkoterápiás protokollt is. Ezzel a
jelenlegi hatvan napos kivizsgálási idő felére csökkenthető - emelte
ki a tárcavezető.
Ezen kívül megvalósul a nemzeti kardiovaszkuláris képalkotó
hálózat, amelynek révén az ország 21 kardiológiai centrumában
megvalósul az egységes leletezés.
Kásler Miklós elmondta azt is, hogy a projektben egy központi
távkonzultációs és egy korszerű távgyógyászati rendszer épül, amely
támogatja a telemedicinát.
Mint mondta, 250 háziorvos és ötven szakorvos bevonásával zajlik
majd a távmonitoring és távkonzílium próbaüzeme, ami nagyjából 15
ezer beteget érint a diabétesz, a magas vérnyomás, a
szívritmuszavar, a bőrgyógyászat és az endokrinológia betegségekre
fókuszálva.
Az ágazati informatikai infrastruktúra-fejlesztés keretén belül
négy pilot intézményben - a debreceni Kenézy Gyula kórházban, a
budapesti Szent Margit, Szent Imre kórházba és a szombathelyi
Markusovszky kórházban - megújulnak ezen intézmények
időpontfoglalási, betegregisztrációs, betegbehívó és -irányító
rendszerei.
Ezen kívül - ismertette Kásler Miklós - létrehozzák az országos
központi háziorvosi előjegyzési rendszert, valamint a tüdőrák korai
diagnosztizálására egy olyan informatikai rendszert, amely képes
lesz az alacsony dózisú CT-felvételek automatikus kiértékelésére és
leletezésére is.
A fejlesztéseknek köszönhetően jelentősen javul a lakosság
részére nyújtott egészségügyi szolgáltatások minősége és
hatékonysága - emelte ki a miniszter.
Kásler Miklós úgy fogalmazott, az egészségügyet az emberek jobb
létének érdekében a megelőzés felé irányítják, tehát arra
törekszenek, hogy kiiktassák azokat a tényezőket, amelyek a
betegségek kialakulásához vezetnek. Ezt szolgálják az eddig
meghozott intézkedések; így a népegészségügyi program, az
alapellátás vagy a sikertörténetnek tekinthető sürgősségi ellátás
átalakítása és a népegészségügyi program. Mint mondta, "a 21. század
egészségügyét építjük", aminek feltétele rendkívül magas technológia
elérése.
Gondos Miklós, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK)
főigazgatója a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az
egészségügyben is kell használni az informatika adta lehetőségeket,
hogy ne csak "okos telefonok, okos otthonok, hanem okos kórházak" is
legyenek.
A cél, hogy a különböző informatikai rendszerek egységesek,
strukturáltak és feldolgozhatóak legyenek.
A projekt 2017. május 1-től 2020. március 31-ig tart.
Hozzátette: több egyetem is beillesztette képzésébe az EESZT-hez
kapcsolódó informatikai képzést.
Az EESZT-hez 2017. november 1-jével csatlakoztak a
közfinanszírozott egészségügyi intézmények, a gyógyszertárak, múlt
év novemberétől pedig az Országos Mentőszolgálat és a magánellátók.
Eddig 500 millió adat került a rendszerbe, és a fejlesztések 2020
után sem szűnnek meg - tette hozzá a főigazgató.