Hosszabbított eljárásban sem sikerült értékesíteni a horvátországi krki LNG-terminál kapacitásait
Zágráb, 2018. december 21., péntek (MTI) - A horvát kormány által létrehozott LNG Hrvatska vállalat által kiírt kötelező eljárás második körében sem sikerült a krki LNG-terminál (cseppfolyósított földgáz-terminál) kapacitásait értékesíteni, annak ellenére sem, hogy az ajánlatok benyújtási határidejét december 20-ig meghosszabbították - közölte a vállalt pénteken.
A közlemény szerint a felkínált gázmennyiségre 520 millió
köbméter kötelező és 300 millió köbméter feltételes ajánlat
érkezett, ami összesen sokkal kevesebb az 1,5 milliárd köbméternél,
amennyi minimum szükséges ahhoz, hogy a beruházás kifizetődő legyen.
Az LNG Hrvatska jelezte, hogy a szabályoknak megfelelően a
beérkező ajánlatok alapján gazdasági elemzést végez, amelynek
eredményéről tájékoztatja a terminál iránt érdeklődő vállalatokat,
valamint a közvéleményt.
A krki LNG-terminál kapacitásainak előzetes lefoglalását célzó,
úgynevezett Open Season eljárás első köre április 8-án zárult le, az
innen beszerezhető földgáz iránt azonban a vártnál jóval szerényebb
érdeklődés mutatkozott.
A második kört június 22-én írták ki, és az ajánlatokat
augusztus 3-áig kellett volna benyújtani, majd a határidőt először
szeptember 28-ra, majd pedig december 20-ára tolták ki. Az LNG
Hrvatska a határidőt az érdekelt felek kérésére hosszabbította meg.
Sajtóhírek szerint kötelező jellegű ajánlatot nyújtott be az INA
horvát olajvállalat és a Horvát Elektromos Művek (HEP), nem érkezett
azonban ajánlat az MVM Magyar Villamos Művek Zrt.-től (MVM).
A HINA horvát hírügynökség az MTI-re hivatkozva arról írt, hogy
október elején Tomislav Coric horvát környezetvédelmi és energetikai
miniszter Budapesten tárgyalt Szijjártó Péter külgazdasági és
külügyminiszterrel. A megbeszélést követő sajtótájékoztatón
elhangzott, hogy a krki LNG-terminál Magyarország gázellátása
szempontjából fontos új forrást jelenthetne, amely évente 1,7
milliárd köbméter gáz szállítását tenné lehetővé Magyarországra,
valamint arról is szó esett, hogy a két kormány a horvát-magyar
gázszállítás tarifájának kérdésével az Európai Bizottsághoz fordul.
A horvát kormány 2016 áprilisában döntött arról, hogy egyelőre
nincs szükség egy nagy kapacitású szárazföldi LNG-terminálra, és
először egy úszó terminált épít, amely később alakítható át
szárazföldivé. Az úszó cseppfolyósgáz-terminál 2 milliárd köbméter
kapacitással épült volna meg és 2018-ra lett volna működőképes, 363
millió euróba került volna. A projektet az Európai
Hálózatfejlesztési Eszköz (CEF) koordinációs bizottsága tavaly
februári döntése szerint 102 millió euróval (31,4 milliárd
forint)támogatta.
A legújabb tervek szerint a Kvarner-öbölben tervezett terminál
2021-ben kezdi meg működését, és a projekt 265 millió euróba kerül.
Az adriai cseppfolyósgáz-terminál kapacitása 2,6 milliárd köbméter
évente, hogy kifizetődő legyen, legalább 1,5 milliárd köbméter
kapacitás értékesítésére van szükség.
Coric nemrég lehetséges lépésként említette, hogy amennyiben nem
sikerül értékesíteni a krki LNG-terminál kapacitásait, a projekt az
állam társfinanszírozásával épülhet meg.