Iráni atomprogram - Kreml: Washington meggondolatlansága váltotta ki Teherán döntését
Moszkva, 2019. május 8., szerda (MTI) - Az Egyesült Államok meggondolatlan lépései vezettek el ahhoz, hogy Irán bejelentette: felfüggeszti az átfogó közös cselekvési terv, az iráni atomprogramról 2015-ben megkötött nemzetközi megállapodás két pontjának végrehajtását - jelentette ki szerdán Moszkvában Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
Peszkov "komolynak" nevezte a kialakult helyzetet, s
emlékeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnök azon figyelmeztetéseire,
amelyek szerint Washington Teheránnal szembeni meggondolatlan
lépéseinek és megalapozatlan nyomásgyakorlásának nem kívánatos
következményei lesznek.
Megismételte, hogy Moszkva elkötelezettje az atomalkunak,
amelynek szerinte nincsen alternatívája. Közölte, hogy az orosz
diplomácia tovább tárgyal majd a szerződés többi részesével,
elsősorban az európai államokkal, a cselekvési terv életképességének
megőrzése érdekében.
Peszkov szerint korai lenne arról elmélkedni, hogy szükséges-e
újabb szankciókat bevezetni Irán ellen a szerdai bejelentése miatt.
Közölte, hogy Putyin nem tervez találkozót a Moszkvában tartózkodó
Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszterrel, aki egyébként
személyes üzenetet hozott az orosz elnöknek Haszan Róháni iráni
elnöktől azzal kapcsolatban, hogy Teherán 60 napra felfüggesztette
az atomalku két pontjának végrehajtását.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, miután fogadta iráni
hivatali partnerét, kijelentette: arról állapodott meg Zaríffal,
hogy Moszkva és Teherán Washington kivételével az iráni atomalku
összes többi aláírójával együtt fog működni.
Arról is megegyezés született - mondta -, hogy orosz-iráni
kooperáció lesz az ENSZ Biztonsági Tanácsa megkerülésével,
egyoldalúan meghirdetett, "törvénytelen" amerikai kereskedelmi
szankciók megkerülésében is.
Lavrov szerint az Irán és az EU közötti INSTEX elszámolási
rendszer hatékonysága alulmúlta a várakozásokat. Szíriára kitérve
úgy vélekedett, "nem reális" az Egyesült Államoknak az a követelése,
hogy Irán, amely a térség egyik meghatározó hatalma, vonuljon ki az
arab országból, ahová egyébként Oroszországgal együtt a törvényes
damaszkuszi kormány hívta be.
Zaríf az orosz vendéglátójával közösen megtartott
sajtótájékoztatón közölte, hogy Lavrovval megállapodott a busehri
nukleáris erőmű építésének és a fordói dúsító létesítményben való
együttműködésnek a folytatásáról.
Lavrov egyébként azt is elmondta, hogy a Mike Pompeo amerikai
külügyminiszterrel megtartott hétfői finnországi megbeszélésén azt
sürgette partnerétől, hogy azt Egyesült Államok a fenyegetés helyett
inkább a nemzetközi jog keretei között folytatott diplomáciát
használja eszközül a nemzetközi kapcsolatokban.
Róháni elnök szerdán közölte: Irán 60 napra felfüggeszti az
atomalku két pontjának végrehajtását. Ezek értelmében Teherán nem
folytatja nehézvíz- és dúsítotturán-tartalékának csökkentését.
Kilátásba helyezte, hogy az iszlám köztársaság hatvan nap múlva
felújítja az urándúsítással kapcsolatos munkálatait, ha a szerződés
többi résztvevője nem teljesíti vállalt kötelezettségeit. Erről,
mint mondta, az iráni vezetés értesítette cselekvési tervet aláíró
nagyhatalmakat. Róháni közölte, hogy Irán nem lép ki az atomalkuból
és hajlandó tovább tárgyalni róla.
Donald Trump amerikai elnök 2018 május 8-án jelentette be, hogy
az Egyesült Államok kilép a megállapodásból, novemberben pedig
közölte, hogy Washington visszaállította a Teherán ellen életbe
léptetett amerikai szankciókat, beleértve az iráni olaj vásárlására
vonatkozó tilalmat. A 2015-ös alku értelmében Irán korlátozta
nukleáris programját, cserébe az ellene az ENSZ BT által bevezetett
szankciók, valamint az Egyesült Államok és az EU által egyoldalúan
meghirdetett gazdasági büntetőintézkedések visszavonásáért.