Jelentősen nőttek a szerzői jogdíj-bevételek a világban
Párizs/Budapest, 2018. november 9., péntek (MTI) - Jelentős mértékben, 6,2 százalékkal 9,6 milliárd euróra nőttek a szerzői jogdíjból befolyó összegek a világban 2017-ben az előző évhez képest. A digitális bevételek először lépték túl az egymilliárd eurót.
A tavalyi egymás után az ötödik év volt, amikor globálisan
nőttek az alkotók bevételei és első alkalommal valamennyi
kategóriában - olvasható az Alkotói és Zeneszerzői Egyesületek
Nemzetközi Szövetsége (CISAC) csütörtökön közzétett jelentésében.
A www.cisac.org-on olvasható kutatási eredmény a zene, az
audiovizuális és vizuális művészetek, a színház és az irodalom terén
alkotók szerzőijogdíj-bevételeit mérte fel.
Továbbra is a zene a legjövedelmezőbb művészeti a szerzők
számára, ebben a szektorban 8,34 milliárd euróra nőttek a
szerzőijog-bevételek, ami 6 százalékos emelkedés. Az audiovizuális
területen 611 millió, az irodalomban, 227 millió euró összeg folyt
be 2017-ben az alkotóknak, a vizuális művészetekben tevékenykedők 19
százalékos emelkedéssel 208 milliót tehettek zsebre, a színházi
világban működők 196 milliót.
Mint írták, a digitális felhasználásokból származó bevételek 24
százalékkal 1,27 milliárd euróra emelkedtek 2016-hoz viszonyítva, öt
év alatt ez a jogdíjfajta csaknem a háromszorosára nőtt, ugyanakkor
részesedése a teljes összegből még mindig viszonylag alacsony, 13
százalék. Ezen belül a zene digitális felhasználása 1,24 milliárd
euró jogdíjat eredményezett.
A jelentést magyarul ismertető dalszerzo.hu kiemeli, hogy a
CISAC vezetői üdvözlik az Európai Parlament szeptemberi döntését az
új szerzői jogi irányelvről, amely biztosíthatja, hogy az interneten
elérhető zenék, filmek és más művek alkotói tisztességes bevételhez
juthassanak műveik felhasználásából.
"Az Európai Parlament döntése után büszke voltam, hogy európai
vagyok, de most az erőfeszítések megduplázására van szükség.
Biztosítani kell, hogy az európai országokban rendben végigmenjen a
jogalkotási folyamat, és fontos precedenst teremthessünk, amire
Európán kívül is lehet hivatkozni. Ezt üzenjük a világnak: ha Európa
négy év vita után úgy döntött, hogy megoldja az értéktranszfer
problémáját, akkor itt az idő, hogy más kormányok is felébredjenek
és kövessék a példát" - idézik Jean-Michel Jarre világhírű francia
zenészt-t, a CISAC elnökét.
A CISAC éves jelentéseiben rendszeresen közölnek
esettanulmányokat, egyes országok adatait, trendjeit külön
megvizsgálják. Idén Magyarország is ezek közé került. A 13 milliárd
forint, vagyis 43 millió euró éves szerzői jogdíj (ami csak a zenei,
irodalmi és audiovizuális szerzői jogdíjakat tartalmazza) 3,6
százalékkal magasabb a 2016-osnál.
A hazai jogkezelő, az Artisjus a top 10-ben van a GDP-arányos
jogdíjbeszedésben, a hetedik helyen, a GDP 0,035 százalékával. A
jelentés kiemeli, hogy Magyarországon a magánmásolási díj aránya és
fontossága a globális átlagnál jóval nagyobb. Ugyanakkor a digitális
kihívások kapcsán kitér arra, hogy hazánkban e terület aránya jóval
alacsonyabb a globálisnál, 2,2 százalék. Ennek fő oka, hogy a
nemzetközi repertoárt nem itt, hanem közvetlenül jogosították a
digitális szolgáltatóknál a nagy jogkezelők.