Kamatdöntés - MNB: a jegybank egyetlen horgonya az infláció
Budapest, 2018. június 19., kedd (MTI) - A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa nem változtatott az alapkamaton kedden, indoklásában úgy fogalmazott, hogy a jegybank egyetlen horgonya az infláció, és továbbra is szükséges az alapkamat, valamint a laza monetáris kondíciók fenntartása, de a következő 5-8 negyedév végéig a jelenlegi laza kondíciók nem tarthatók.
A forint árfolyama a kamatdöntést követően alig változott, az
euró jegyzése 325,26 forinton érte el idei legmagasabb jegyzését, a
kamatdöntés környékén 324,20 forint körül volt. Az MNB közleménye
után azonban 322 forint alá csökkent.
A monetáris tanács kifejtette, hogy az infláció az
olajár-változás miatt átmenetileg 3 százalék fölé emelkedik, de 2019
közepétől fenntartható szerkezetben éri el a célt. Egyben az eddigi
indoklásokban szereplő "tartós" kifejezés elhagyásával jelezték,
hogy az alapkamat, valamint a laza monetáris kondíciók fenntartása
továbbra is szükséges, de végig, a monetáris politika 5-8 negyedéves
horizontján a jelenlegi laza monetáris kondíciók már nem tudnak
fennmaradni.
Azt is ismertették, az árfolyam alakulása csak közvetve, annak
az inflációs folyamatokra gyakorolt hatásán keresztül befolyásolja a
tanács helyzetértékelését.
Megjegyezték azt is, hogy az EKB decemberben leállítja az
eszközvásárlási programját, azonban az irányadó kamatok legalább
2019 nyaráig változatlanok maradnak, így a monetáris politikai
környezet az euróövezetben továbbra is laza maradhat. Az EKB döntése
jelentős hatást gyakorolhat a Magyar Nemzeti Bank monetáris
politikájára - írta a monetáris tanács.
Amikor az infláció messze a cél alatt tartózkodott, az MNB más
mandátumára is hangsúlyt helyezett - hívta fel a figyelmet az MNB.
Jelenleg viszont az infláció már közelít az inflációs célhoz, ezért
a monetáris tanács fókusza visszahelyeződik az elsődleges cél
fenntartható elérésére - tették hozzá.
A jegybank a monetáris politika időhorizontján az inflációt
befolyásoló, valamennyi tényezőt, így a nyersanyagárak alakulását, a
külső inflációs környezet változását, a munkaerőpiaci feltételeket,
a reálgazdaság helyzetét, az árfolyam és a hitelpiaci kondíciók
alakulását figyelembe veszi - olvasható monetáris tanács
közleményében.
A testület szerint az árszínvonal növekedését a mérsékelt külső
inflációs alapfolyamatok és a historikusan alacsony szinten
stabilizálódó inflációs várakozások mellett a többlépcsős
munkáltatóijárulék-mérséklés, illetve az idei évi
áfakulcs-csökkentések is lassítják.
Az MNB friss inflációs jelentésében emelte az idei GDP- és
infláció-előrejelzését: a korábban várt 4,2 százalékkal szemben 4,4
százalékos GDP-bővülést vár, míg a várható infláció mértékét 2,5
százalékról 2,8 százalékra emelte. Jövőre az előrejelzés alapján a
GDP 3,5 százalékkal, 2020-ban 2,8 százalékkal bővül majd, miközben
az infláció 2019-ben 3,1 százalékra nő, 2020-ban pedig 3,0 százalék
lesz.
A jelenlegi nemzetközi volatilis környezet óvatosabb
megközelítést igényel - állapította meg a monetáris tanács. Az MNB
magyarázata szerint ezzel a grémium azt kívánja üzenni, hogy a
jelenlegi turbulens, feltörekvő piacokon tapasztalható
kockázatiprémium-sokk helyzetben, ahol a pénzügyi eszközöket a
befektetők folyamatosan átértékelik, el kell választani egymástól az
átmeneti és a tartós folyamatokat, ezért indokolt az óvatos
megközelítés.
A monetáris tanács leszögezte: az előző kamatdöntés óta eltelt
időszakban a nemzetközi pénzügyi piaci hangulat erősen változó volt,
a nemzetközi turbulencia hatására a hazai pénzpiacokon is
megemelkedett az eszközárak volatilitása. Ezen folyamatokat a
jegybank az elsődleges célja, az inflációs cél fenntartható elérése
szempontjából értékeli, azok tartósságára helyezve a hangsúlyt.
A tanács jelezte, fenntartja a három hónapos betétállomány 75
milliárd forintos mennyiségi korlátját, emellett a harmadik
negyedévre megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás mértékét
legalább 400-600 milliárd forintban határozta meg. A jegybank mind a
jelzáloglevél-vásárlásokat, mind a monetáris politikai célú
kamatcsereeszközt programszerűen kívánja működtetni, így azok a
monetáris politikai eszköztár szerves részét képezik.
Az ősszel bevezetésre kerülő adósságfék-szabályozás elősegíti a
lakáshitelezés egészséges szerkezetben történő, fenntartható
növekedését - szögezte le a grémium.
A monetáris tanács megítélése szerint a belső kereslet
élénkülésével párhuzamosan a hazai kibocsátás a potenciális szintje
közelében alakul. A gazdasági növekedés kiegyensúlyozott
szerkezetben tovább folytatódik, előretekintve a kibocsátás
alakulásában továbbra is markáns szerepe lesz a belső kereslet
általános erősödésének - jegyezték meg.