Budapest, 2020. július 17., péntek (MTI) - A járvány miatt március közepén bevezetett utazási korlátozások következtében az első negyedévben, azon belül márciusban csökkenésbe fordult a külföldiek magyarországi látogatásainak, valamint a magyarok nemzetközi utazásainak a korábbi időszakokra jellemző emelkedő tendenciája. A külföldi látogatók száma 13 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest, a magyar állampolgárok 19 százalékkal kevesebbszer utaztak külföldre - állapította meg legfrissebb összefoglalójában a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A beutazó külföldiek és a külföldre utazó magyarok kiadásainak
egyenlege az első negyedévben 4,7 százalékkal, 211 milliárd
forinttal csökkent az egy évvel korábbihoz viszonyítva.
A külföldi látogatók száma elsősorban a koronavírus-járvány
miatt bevezetett intézkedések hatására 13 százalékkal csökkent az
előző év azonos időszakához képest. Az egynapos utazások száma 12, a
többnaposoké 15 százalékkal lett kevesebb.
A magyar állampolgárok 19 százalékkal kevesebbszer utaztak
külföldre, mint egy évvel korábban. Az egynapos utazások száma 21
százalékkal, a többnaposoké 15 százalékkal csökkent. A barát- és
rokonlátogatási célú utak száma csupán 8,6 százalékkal, míg a
városnézési célú utazásoké 21 százalékkal mérséklődött.
A szabadidő, szórakozás, egészségmegőrzés célú beutazások száma
csökkent a legkisebb mértékben, 7,2 százalékkal. A barát- és
rokonlátogatások száma 11 százalékkal mérséklődött, az üzleti,
üzletelési célú utaké 47 százalékkal visszaesett. A külföldi
beutazók átlagos tartózkodási ideje az előző év azonos időszakához
képest változatlanul 2,1 nap, ezen belül a több napra érkezőké 0,1
nappal 5,0 napra mérséklődött.
A külföldi látogatók fejenként és naponta átlagosan 17 100
forintot költöttek Magyarországon, 1400 forinttal többet az egy
évvel korábbinál. A legmagasabb összegű átlagos kiadások a fogászati
kezelésekhez (87 ezerforint/fő/nap), az üzleti utazásokhoz (41 ezer
forint) és a városnézésekhez (26 ezer forint) kapcsolódtak. A
szabadidős célú utazásokon résztvevők kiadásai átlagosan 5,9
százalékkal, 20 700 forintra nőttek.
A látogatók költésének 28 százaléka szállásra és
vendéglátó-szolgáltatásokra, 18 százaléka közlekedésre és
üzemanyag-vásárlásra irányult. Az élelmiszerekre és egyéb
árucikkekre fordított kiadások aránya 29 százalékra nőtt.
A magyarok külföldi utazásainak 64 százaléka egynapos út volt.
Jelentősen csökkentek az egynapos vásárlások, illetve az üzletelési
célú utazások. A legtöbben továbbra is Ausztriába és Szlovákiába
utaztak, ám az odalátogatók száma egyaránt ötödével mérséklődött az
egy évvel korábbihoz képest.
A külföldre utazó magyarok átlagosan 2,5 napot töltöttek el
utazásaik során, 0,4 nappal kevesebbet az egy évvel korábbinál. Az
utazók külföldön töltött összes ideje 30 százalékkal elmaradt az egy
évvel korábbitól, legerőteljesebben a munkavégzési és az üzleti utak
esetében (48 és 37 százalékkal) csökkent.
A külföldre utazó magyarok folyó áron 11 százalékkal kevesebbet,
162 milliárd forintot, fejenként és naponta átlagosan 14 500
forintot költöttek. A legnagyobb, egy főre jutó, napi 34 ezer
forintnyi átlagos kiadás az üzleti utazásokhoz kapcsolódott.