Londoni elemzők: a közép-európai EU-gazdaságok is megérezhették az új gépjármű-emissziós mérés visszahúzó hatását
London, 2018. november 8., csütörtök (MTI) - Londoni pénzügyi elemzők szerint valószínű, hogy a közép-európai EU-gazdaságok növekedési ütemét is lassította valamelyest az Európai Unióban kötelező új gépjármű-emissziós mérési eljárás, bár nem ez a térségi növekedés meghatározó tényezője.
Szeptember elsejétől már csak olyan új gépjárműveket lehet
forgalomba helyezni az EU-ban, amelyeket alávetettek a valós üzemi
terhelést a korábbi eljárásnál pontosabban modellező WLTP (Worldwide
Harmonized Light Vehicles Test Procedure) károsanyag-kibocsátási
tesztnek.
Az európai autógyártó vállalatok szakmai képviseleti
szervezetének (ACEA) minapi beszámolója szerint szeptemberben éves
összehasonlításban 23,5 százalékkal csökkent a forgalomba helyezett
új autók száma az Európai Unióban, a hivatalos mérőállomások
egyelőre szűkös kapacitása ugyanis jelentősen késleltette több
autógyár - köztük például a BMW és a Volkswagen - új modelljeinek
forgalomba helyezését.
Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a
Capital Economics csütörtöki tanulmányában közölte: becslései
szerint az új eljárás okozta gyártási késések az idei harmadik
negyedévben Lengyelországban 0,05 százalékponttal, Csehországban 0,1
százalékponttal, Magyarországon 0,3 százalékponttal foghatták vissza
a hazai össztermék (GDP) negyedéves összevetésű növekedési ütemét.
A cég hangsúlyozza, hogy a hatás ebben régióban a jelek szerint
kisebb volt, mint Németországban. Az elemzőház becslése szerint
ugyanez a tényező 0,35 százalékpontos mínuszt jelenthetett a német
gazdaság negyedéves növekedésében az idei harmadik három hónapban.
A ház modellszámításai szerint a WLTP-eljárás teremtette szűk
engedélyezési keresztmetszet éves összevetésben még kisebb
mértékben, 0,1 százalékponttal csökkenthette a cseh gazdaság, 0,2
százalékponttal a magyar hazai össztermék növekedési ütemét, és
ebben az időtávlatban a lengyel gazdaságra valószínűleg semmilyen,
vagy csak minimális negatív növekedési hatást gyakorolt.
A Capital Economics londoni elemzői szerint több más tényező,
például a gyorsuló infláció miatt lassabban növekvő kiskereskedelmi
értékesítés valószínűleg nagyobb hatást gyakorolt a közép-európai
EU-gazdaságok harmadik negyedévi növekedési teljesítményére, mint a
WLTP-eljárás.
Más nagy londoni házak továbbra is derűlátó, nem egy esetben
javított előrejelzéseket tartanak érvényben a magyar gazdaság idei
és jövő évi teljesítményére, bár konszenzusos az a várakozás is,
hogy a magyar hazai össztermék növekedési lendülete 2019-ben lassul.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) a tevékenységi
területének növekedési kilátásairól e héten Londonban ismertetett
friss prognózisában az idei évre 4,3 százalékos, 2019-re 3,3
százalékos növekedést valószínűsített a magyar gazdaságban, 0,5,
illetve 0,3 százalékponttal jobbat májusban kiadott előző
előrejelzésénél.
Az EBRD számításai szerint a magyar gazdaság az év első felében
4,7 százalékkal növekedett a folyamatosan erőteljes hazai kereslet,
valamint a beruházási érték kétszámjegyű százalékos növekedésének
hatására.
A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni
befektetési részlegének európai feltörekvő piacokkal foglalkozó
elemzőstábja legutóbbi előrejelzésében az idei évre 4,4 százalékos,
jövőre 3,7 százalékos - vagyis az EBRD várakozását is meghaladó -
növekedést jósolt a magyar gazdaságban.
Ezek is javított adatok, miután az erőteljes második negyedévi
teljesítmény nyomán a ház nemrégiben emelte növekedési becsléseit. A
Morgan Stanley korábbi prognózisaiban 3,9 százalékos, illetve 3,3
százalékos magyarországi GDP-növekedés szerepelt erre a két évre.