Megemlékeztek a nyolc éve lelepleződött NSU német neonáci terrorista csoport<áldozatairól Zwickauban
Berlin, 2019. november 4., hétfő (MTI) - Angela Merkel német kancellár részvételével megemlékezést tartottak a Nemzetiszocialista Illegalitás (NSU) áldozatainak tiszteletére Zwickauban hétfőn, abból az alkalomból, hogy nyolc éve lepleződött le a neonáci terrorista csoport.
A háromfős csoport 2011. november 4-én vált ismertté, azután,
hogy az egyik tag feladta magát, két társa pedig öngyilkosságot
követett el közös zwickaui otthonukban.
A Szászország tartományi városban az évfordulóra egy-egy fát
ültettek a neonáci merényletek tíz halálos áldozatának tiszteletére.
Angela Merkel kancellár egy szál fehér rózsával és azzal az
ígérettel érkezett az avató ünnepségre, hogy a szövetségi kormány
mindent megtesz a neonáci bűncselekmények megakadályozásáért.
Az emlékliget kialakítását már szeptember elején elkezdték egy
fa elültetésével, amellyel az első halálos áldozat, a 2000
szeptemberében nyolc lövéssel meggyilkolt török származású nürnbergi
virágárus, Enver Simsek előtt tisztelegtek. A tölgyfa csemetét
ismeretlenek kivágták, a készülő emlékhelyet megrongálták. Azonban a
városvezetés és az ügyet a szívükön viselő civilek az évfordulóra
mégis elkészültek a munkával, és az emlékhelyen állandó őrséget
szerveztek.
Az ünnepség alatt a helyszín közelében tiltakozó demonstrációt
tartottak több csoportosulás szervezésében, amelyeket a német
sajtóban szélsőjobboldaliként jellemeznek.
A Szászországgal szomszédos, és ugyancsak az egykori NDK
területén fekvő Türingiában létrejött NSU 2000 és 2007 között nyolc
török és egy görög bevándorlót, valamint egy rendőrnőt gyilkolt meg.
A neonáci csoport elkövetett két robbantásos merényletet is,
amelyekben megsebesült 23 ember, és bankrablásokból tartotta fenn
magát.
A hatóságok a nyolc éve Zwickauban történtekig nem tudtak az
NSU-ról. A csoport tagjait ugyan ismerték, veszélyes neonáciként
tartották számon őket, de a sorozatgyilkosság ügyében nyomozva nem a
neonáci színtér felé indultak el. Az ügy megmutatta, hogy a német
hatóságok kudarcot vallottak a neonáci gyűlöletcselekmények
feltárásában, és megmutatta azt is, hogy az országban jóval
kiterjedtebb a militáns szélsőjobboldali szubkultúra, mint ahogy a
szakértők addig gondolták.