Migrációkutató: a migrációs válság kezdete óta több antiszemita atrocitás történt
Budapest, 2019. január 18., péntek (MTI) - A Migrációkutató Intézet szerint több vizsgált nyugat- és észak-európai országban erősödött az antiszemitizmus és nőtt az antiszemita indíttatású atrocitások száma a migrációs válság kezdete óta. Az intézet az antiszemita hátterű atrocitások és a bevándorlás esetleges összefüggéseit, valamint a mértéküket vizsgálta médiaelemzésen és statisztikákon keresztül Franciaországban, az Egyesült Királyságban, Németországban, Hollandiában, Svédországban, Norvégiában és Dániában.
A Migrációkutató honlapján közzétett elemzésben az áll: azt
tanulmányozták, hogy az ismert állami és civil szervezetek által
készített felmérések mennyire támasztják alá a bevándorlás által
kiemelten érintett nyugat- és észak-európai országok
antiszemitizmusáról szóló híradások állításait; lehet-e beszélni az
érintett országokban az antiszemitizmus mértékének növekedéséről a
migrációs válság óta.
Összegzésükben úgy fogalmaztak: a médiaelemezés az összes szóban
forgó országban az antiszemitizmus növekedését mutatja. Ezt
"bizonyos esetekben" az antiszemita indíttatású atrocitásokra
vonatkozó statisztikák is igazolják - tették hozzá. Folyamatos
növekedést azonban - írták - csak az Egyesült Királyságban,
Németországban és Dániában lehetett látni a migrációs válság
kirobbanásától kezdődően, míg Hollandiában 2017-ben - több évnyi
csökkenést után - jutottak el egy viszonylag magas támadásszámhoz.
Úgy folytatták: Franciaországban a támadások száma eközben
folyamatosan csökkent, míg Svédországban éppen a migrációs válság
kitörésének évében ugrott meg. Eltekintve az általános támadások
számától, szembetűnő az erőszakos incidensek számának hirtelen
növekedése Franciaországban és Hollandiában.
Svédországon kívül mindegyik országról elmondható, hogy a
2014-es gázai konfliktus évében minden addigi - és azt követő - évet
meghaladó számú antiszemita indíttatású atrocitást mértek. Az
antiszemita incidenseket összegyűjtő és elemző brit szervezet
adataiból az derült ki, hogy ebben az évben elsősorban a bevándorló
hátterű emberek által elkövetett támadások száma nőtt meg. Úgy
értékeltek: ebből logikusnak tűnik a következtetés, hogy a
közel-keleti konfliktus éleződését a palesztin üggyel azonosuló
bevándorló hátterű emberek radikalizálódása és a helyi zsidó
közösségre kivetített Izrael-gyűlölet kísérte. Jelezték ugyanakkor:
bár nem tapasztalható közvetlen kapcsolat a migrációs válság és az
antiszemitizmus növekedése között, az előbb bemutatott összefüggés
is "a bevándorló közösségek antiszemita hátterű atrocitásokban
játszott komoly szerepét támasztja alá".
Az elkövetők hátteréről egyes esetekben nem rendelkeznek friss
és átfogó adatokkal, de a korábbi évekből kirajzolódó folyamatok és
"a sajtóban megjelenő vélemények szerint" a támadók jelentős része
bevándorló közösségekből került ki. Erre szolgáltat példát
Franciaország, Norvégia és Dánia. Hollandiában a felméréseket
készítő szervezet elemzéseiből és munkatársainak nyilatkozataiból is
hasonló helyzetre lehet következtetni. Az Egyesült Királyságból
részletes és friss adatokkal rendelkeznek, amelyek a bevándorló
közösségekből érkező támadók erős felülreprezentáltságát mutatják.
Németország és Svédország esetében a kevéssé megbízható és hiányos
adatok miatt nem lehet részletes következtetésekre jutni, ám
szembetűnő a jobboldali elkövetők "állítólag kiemelkedő" aránya.
A Migrációkutató Intézet szerint - a zsidó közösség véleményét
tükröző felmérések alapján - lényegében mindegyik országban
feltételezhető, hogy az atrocitások száma valójában nagyobb, mint
amennyi a hivatalos statisztikákban szerepel.