Müncheni konferencia - Iráni külügyminiszter: Európának többet kellene tennie a nukleáris megállapodás megmentéséért
Berlin, 2019. február 17., vasárnap (MTI) - Az európai országoknak nagyobb erőfeszítéseket kellene tenniük az iráni atomprogramról kötött megállapodás megmentéséért - mondta az iszlám köztársaság külügyminisztere vasárnap az 55. müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián (MSC).
Mohamed Dzsavád Zarif hangsúlyozta, hogy a 2015-ös többhatalmi
(Irán, Egyesült Államok, Franciaország, Oroszország, Nagy-Britannia,
Kína, Németország és az EU) megállapodás nem tökéletes, de a
legjobb, amelyet a szereplők érdekeinek kiegyensúlyozásával el
lehetett érni. Az iráni lakosság 80 százaléka nem vár tőle átütő
eredményeket, de a többség így is támogatja.
Azonban ez a többség és Irán "stratégiai türelme" a megállapodás
hosszabb távon várt hatásaival kapcsolatban egyre inkább
fogyatkozik, ezt jelzi, hogy 51 százalékra süllyedt a lakossági
támogatás.
Ebben a helyzetben a megállapodás megőrzését fontosnak tartó
európai országoktól nagyobb elkötelezettségre van szükség, hogy
ellensúlyozzák az Iránnal szemben "beteges megszállottsággal"
fellépő Egyesült Államok törekvéseit.
Az Iránnal folytatott kereskedelem fenntartását szolgáló
mechanizmus (Instex SPV) nem elég, aki Washington egyoldalú
politikájával, "az amerikai unilateralizmus árjával szemben szeretne
úszni, nem kerülheti el, hogy vizes legyen" - fogalmazott az iráni
diplomácia vezetője.
Washington "erőszakos módon azt követeli Európától, hogy
csatlakozzon hozzá, aláásva ezzel saját biztonságát és megszegve
nemzetközi jogi kötelezettségeit" - tette hozzá.
Azzal az amerikai állítással kapcsolatban, hogy Irán célja egy
"új holokauszt", azt mondta, hogy a washingtoni vezetés "nevetséges
és veszélyes" vádakkal illeti hazáját, és ha van ország a térségben,
amely háborút akar, akkor az csak Izrael lehet.
Kiemelte: Amerika biztonság helyett "bizonytalanságot exportál"
a régióba, és legfőbb célja a "rezsimváltás".
Az iráni rakétarendszer-fejlesztési programokkal szembeni
bírálatokkal kapcsolatban kijelentette: Amerika évi 100 milliárd
euró értékben szállít fegyvereket az Irán körüli országokba, és
elvitatja Teherán jogát védelmének megerősítésére. "Mivel védjük meg
magunkat, szablyákkal és puskákkal?" - tette fel a kérdést.
Kiemelte: az iráni kormányzatnak vannak "hiányosságai" és
történnek "túlkapások", de Dzsamál Hasogdzsi rendszerkritikus szaúdi
újságíró meggyilkolása után "álszentség" az emberi jogok tiszteletét
számon kérni Teheránon. Hozzátette: Irán bírálóinak hozzáállását
jellemzi John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó egy
személyesen neki tett kijelentése, miszerint Washington számára "az
emberi jogok szerszámok a szerszámosládában", amelyeket csak akkor
kell elővenni, ha hasznosak lehetnek.
Washington azzal vádolja Teheránt, hogy finanszírozza a
terrorizmust és a közel-keleti térség destabilizációjára törekszik.
Donald Trump amerikai elnök erre hivatkozva tavaly kiléptette
országát a 2015-ös megállapodásból, és Washington a Teherán elleni
gazdasági szankciókat is visszaállította.
A nemzetközi szerződés mellett kitartó országok a gazdasági
együttműködés lehetőségét megnyitó szerződés végrehajtására
törekednek. Nagy-Britannia, Németország és Franciaország január
végén bejelentette, hogy kialakítják a kereskedelmi tranzakciók
végrehajtását támogató különleges célú gazdálkodó szervezetet
(Instex SPV, Instrument for Supporting Trade Exchanges Special
Purpose Vehicle), amely az amerikai szankciók megkerülését szolgálja.