Müncheni konferencia - Merkel: Európa bajban van, harcolni kell érte
Budapest, 2019. február 16., szombat (MTI) - Súlyos bajok gyötrik Európát, harcolni kell érte, és küzdeni kell a multilateralizmusért, a nemzetközi ügyek egyetértésen, többoldalú megállapodásokon alapuló formálási módjának megőrzéséért is - mondta Angela Merkel német kancellár szombaton az 55. müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián (MSC).
Kiemelte: Európa súlyos nehézségei közé tartozik a gazdasági
hiányosságok sora, a "nem megfelelő mértékű innovációs képesség", és
az a veszély is, hogy a többoldalú megállapodások helyett
megjelenhet a "mindenki mindenki ellen" elve az egymás közti
kapcsolatokban.
Tovább nehezíti a helyzetet, hogy Európának "vannak ellenfelei".
Így "Oroszország hibrid hadviselése nap mint nap érezhető valamennyi
európai országban".
A támadás elsőként mindig a gazdaságilag leginkább sebezhető
országokat éri, és "ha nem értjük meg, hogy ezek támadások
mindannyiunk ellen irányulnak, hanem azt gondoljuk, hogy egyik-másik
országnak vannak problémái, akkor egyszer csak valamennyiünknek
lesznek problémái" - fogalmazott Angela Merkel a beszéde után
tartott pódiumbeszélgetésen.
Mint mondta, megjelentek mások is, köztük Steve Bannon - Donald
Trump amerikai elnök korábbi tanácsadója -, akik nem az "európai
modell" sikerén munkálkodnak. Tevékenységükkel szemben "közösen
védekeznünk kell, és még nem vagyunk ellégé képesek erre" - mondta a
német kancellár.
Aláhúzta: "küzdenünk kell Európáért és a multilateralizmusért,
és küzdenünk kell mindazokkal, akik úgy vélik, hogy a legjobban
otthon, és másokkal szemben tudják megoldani a problámákat".
Arról is szólt, hogy Oroszország minden nehézség ellenére a
Nyugat partnere, az elzárkózás következménye pedig csak az lenne,
hogy függő helyzetbe kerül Kínával.
"Európának nem fűződhet geostratégiai érdeke ahhoz, hogy
megszakítsa a kapcsolatokat Oroszországgal" - jelentette ki Angela
Merkel.
Oroszország "politikai alapú, tudatos" kiszorítása az európai
földgázpiacról ugyancsak helytelen lenne. Orosz gázt a hidegháború
idején is vásároltak nyugat-európai országok, például az egykori
Nyugat-Németország, és "nem lehet annyira rossz a helyzet", hogy
szakítani kellene ezzel a gyakorlattal - mondta a kancellár.
Az Északi Áramlat-2 vezetékkel szembeni bírálatokkal
kapcsolatban hangsúlyozta: "egy orosz gázmolekula orosz gázmolekula
marad akkor is, ha Ukrajnán keresztül érkezik, és akkor is, ha a
Balti-tenger alatt".
Angela Merkel a földgázvezeték építését hevesen ellenző amerikai
kormányzattal szemben foglalt állást több további kérdésben is.
Beszédében kiemelte, hogy "taktikai" nézeteltérések mutatkoznak
Washingtonnal az iráni atomprogramról kötött nemzetközi szerződés
ügyében. Európában éppen úgy veszélyesként ítélik meg Teherán
ballisztikusrakéta-fejlesztési programját, vagy éppen beavatkozását
a szíriai és a jemeni konfliktusba, mint Washingtonban, de nem
tartják helyesnek az egyetlen működő megállapodás, az atomprogramról
kötött szerződés felmondását.
A kancellár rémisztőnek nevezte, hogy hírek szerint az amerikai
kereskedelmi kormányzat nemzetbiztonsági kockázatként értékeli a
német gyártású autók jelenlétét az amerikai piacon, amire hivatkozva
védővámokat vezethet be. Rámutatott, hogy a bajor BMW-nek nem
Bajorországban, hanem éppen az Egyesült Államokban működik a
legnagyobb gyára, amely a kínai piacra is exportál. Kiemelte:
megbeszéléseket kell folytatni erről a kérdésről.
A védelmi kiadások növelésével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy
Németország számára ez alapvető fontosságú, azonban a Washington
által elvárt 2 százalék helyett csak a hazai össztermék (GDP) 1,5
százalékának megfelelő összegig tudja emelni védelmi költségvetését
2025-ig. Ugyanakkor a nemzetközi fejlesztési együttműködésre
fordított forrásokat is növeli, ami szintén alapvető a biztonság és
a stabilitás szempontjából.
Ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy új alapokra kell helyezni az
Afrikával folytatott fejlesztési együttműködést, az illegális
migráció elleni küzdelem sikere érdekében is. Mint mondta, a
gondokat helyben kell megoldani.
A közepes és rövid hatótávolságú, szárazföldi indítású nukleáris
eszközökről szóló amerikai-orosz szerződés (INF) körüli helyzetről
szólva kiemelte, hogy Kínát is be kellene vonni a
fegyverzetcsökkentési törekvésekbe. Ismert ugyan, hogy Peking
fenntartásokkal viszonyul a kérdéshez, mégis igen örömteli lenne, ha
tárgyalások kezdődhetnek Kína lehetséges hozzájárulásáról - mondta
Angela Merkel.