Varga Mihály: ideje volt felminősíteni az országot

    A pénzügyminiszter szerint a hitelminősítő döntése elismeri egyrészt azt, hogy a magyar gazdasági növekedés tartós, másrészt azt, hogy az ország külső sérülékenysége csökkent.

    Varga Mihály rámutatott, a piaci megítélés alapján legalább két fokozattal kellett volna javítani az ország minősítését.

    A felminősítés azt jelenti, hogy a külföldi beruházók továbbra is kiemelt célként tekintenek az országra, továbbá olcsóbban jut az államkassza forrásokhoz - hangsúlyozta a tárcavezető utalva arra, hogy nemcsak a devizakötvény-kibocsátás feltételeit, hanem a forintban történő finanszírozást is kedvezően befolyásolja a döntés. Egyelőre devizakötvény-kibocsátást nem terveznek - tette hozzá.

    A miniszter hangsúlyozta, arra számít, hogy pár nap múlva a másik nagy hitelminősítő is pozitív döntést hoz az országgal kapcsolatban.

    Varga Mihály a hitelminősítő által azonosított kockázatokról beszélvén elmondta, hogy az európai szinten lassuló gazdasági növekedés hatásainak ellensúlyozására gazdaságvédelmi lépésekkel készül a kormány.

    Idén a Pénzügyminisztérium azzal számol, hogy 4 százalék lesz a gazdaság teljesítménye a 2018-as 4,8 százalék után, ami az európai uniós átlag háromszorosát tette ki - mutatott rá.

    Az SP által megemlített másik kockázat, a kedvezőtlen demográfiai trend területén a kidolgozás alatt álló hét pontos intézkedéssorozattal kíván a kabinet fordulatot elérni - jegyezte meg a miniszter.

    A kormány versenyképességi programja az ország gazdasága számára a legnagyobb tartalékot jelentő kis- és középvállalati szektor termelékenységének a javulását célozza - mondta Varga Mihály jelezve, hogy a kkv-szektor teljesítményét szintén kockázatként tartja számon a hitelminősítő.

    A közszféra hatékonyságának javítása érdekében vannak még teendők a már bejelentett létszámcsökkentések mellett, hatékonyabb és dinamikusabb államra van szükség - mondta a miniszter a hitelminősítő által megnevezett negyedik kockázati területről beszélve.

    A pénzügyminiszter a sajtótájékoztatón arra is kitért, hogy a gazdasági növekedésnek és a sérülékenység csökkentésének akkor van értelme, ha annak hatását az emberek is érezik. Tavaly a bruttó keresetek becslés szerint 11,5 százalékkal nőttek - hívta fel a figyelmet.

    Az utóbbi évek gazdasági növekedését Magyarországon nem az eladósodás húzta, az államadósság GDP-arányosan hetedik éve csökken, tavaly év végére 71 százalék alá került - mutatott rá. Tavaly 1,8-1,9 százalék lehetett az államháztartás hiánya, ez is hozzájárult az államadósság mérsékléséhez - tette hozzá.

    Kérdésekre válaszolva Varga Mihály elmondta, a már bejelentett családvédelmi intézkedések miatt nincs szükség érdemi változásokra a finanszírozásban, az idei plusz kiadás fedezhető a tartalékokból, a jövő évi költségvetési tervbe pedig, amelyet várhatóan szerinte július 5-ig fogadnak el, beépítik a 2020-as kiadásokat.

    A gazdaságvédelmi tervről folynak az egyeztetések, március-április körül várhatók a konkrétumok az intézkedésekről - mondta szintén a sajtó kérdésére a pénzügyminiszter. Nem zárta ki, hogy már a tavaszi adómódosító csomagba is bekerülnek olyan intézkedések, amelyek a 4 százalék feletti növekedést segítenék.

    Arra a kérdésre, hogy miközben a magyar gazdaság mutatói már évek óta javulnak, miért várhatott a hitelminősítő az adósbesorolás javításával, a tárcavezető megjegyezte, hogy valószínűleg az egyik ok a tavalyi magyarországi választások lehetett.