Latorcai: erős családok nélkül nincs sikeres Magyarország
Budapest, 2019. február 16., szombat (MTI) - Erős családok nélkül nem létezhetnek helyi közösségek, ezek nélkül pedig nincs sikeres Magyarország, amely képes felelősséget vállalni a világ bármely pontján élő magyarok iránt - mondta az Országgyűlés alelnöke szombaton az Országházban, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének (KCSSZ) családi napján.
Latorcai János (KDNP) köszöntőjében úgy fogalmazott, az elmúlt
évek kormányzati intézkedései komoly segítséget jelentettek a
családoknak, az Orbán Viktor miniszterelnök által bejelentett
hétpontos családvédelmi akcióterv pedig további elemekkel erősíti a
nemzetközi színtéren is példaértékű és egyedülálló magyar
családpolitikát. Ezért bíznak abban, hogy pár éven belül
számottevően nőhet a magyar gyerekek száma az országban és határon
túl is - tette hozzá.
Kiemelte, hogy ehhez szükség van valódi társadalmi
támogatottságra is, a legutóbbi nemzeti konzultáció eredményei pedig
rendkívül biztatók és reménykeltők ezen a téren. Szükség van továbbá
olyan civil szervezetekre is, mint a KCSSZ, amely elkötelezett
családbarát gondolkodás terjesztésében - fűzte hozzá.
Latorcai János azt mondta, a család nemcsak nemzeti
megmaradásunk, hanem egyéni boldogságunk kiteljesedésének is az
alapja, amelyet az alaptörvény is kiemelt védelemben részesít.
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért
felelős államtitkára azt hangoztatta, hogy a kormány döntései
meghozatalakor mindig egy nemzetben gondolkodik, éljenek a magyarok
bárhol is a világon.
Emlékeztetett, 2018 a külhoni magyar családok éve volt, amikor
programjaikkal mintegy 6500 családot és 10 ezer gyermeket értek el
szerte a Kárpát-medencében, idén pedig a külhoni magyar gyerekek
évét hirdették meg.
Kitért arra is, hogy az Országházban elsősorban a törvényhozás
munkája zajlik, de fontos az is, hogy a különböző ünnepek alkalmával
a családokat is vendégül lássák, ezért hívtak meg a szombati
programra 600 gyereket, akik közül 500-an határon túlról érkeztek.
Illés Boglárka, az Emberi Erőforrások Minisztériumának
ifjúságpolitikáért és esélyteremtésért felelős államtitkára arról
beszélt, hogy a kormány 2018-at a teljes Kárpát-medencében és a
diaszpórában is a családok évének nyilvánította kifejezve, hogy "a
családbarát nemzetet együttes erővel, közösen építjük, és a nemzet
nem áll meg a közigazgatási határoknál+. Utóbbit bizonyítja az is,
hogy elindították a Köldökzsinór programot, amelyen keresztül már 10
ezren nyújtottak be kérelmet anyasági támogatásra a határon túlról -
fűzte hozzá.
Azt is mondta, hogy a magyar fiatalok általában kettőnél több
gyermeket szeretnének, ezért a jövőben a vágyott gyerekek
megszületésének támogatására kívánnak összpontosítani még
hatékonyabb intézkedésekkel.
Pataki János, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének
elnöke örömét fejezte ki, hogy a kormány határozottan a családok
mellett áll, és a magyar fiatalok is családban képzelik el a jövőt.
A családi nap a felsőházi teremben demográfiai konferenciával
folytatódott. Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet
igazgatója a rendezvényről azt mondta, hogy a nemzetépítést és
közösségépítést szolgálja. Közölte, arról szeretnének átfogó képet
adni, hogy mi a helyzet a határon túl, és mit lehetne még tenni
annak érdekében, hogy boldog családok éljenek a Kárpát-medencében.
Farkas Péter szociológus, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és
a Családokért (KINCS) kutatási vezetője az intézet által készített
kutatás eredményeit mutatta be, amelyben a Kárpát-medence
magyarlakta régióiban mérték fel a gyerekvállalási tendenciákat.
Eszerint a magyarországihoz és a közép-európaihoz nagyon hasonlóak a
határon túli attitűdök: a gyerekvállalás legfontosabb feltételének a
megfelelő partner megtalálását és a lakáskörülményeket tartják, az
anyagiak és a munkahely pedig hátrébb sorolódnak. Hasonlóság az is,
hogy csökkent a házasságkötések és a gyerekek száma, egyre több az
egyszülős és a mozaikcsalád, és egyre későbbre tolódik a
gyerekvállalás ideje.
A gyerekvállalásról a leghagyományosabb elképzelései a
kárpátaljai régióban élőknek van, a legmodernebb felfogás pedig a
vajdasági magyarokat jellemzi a tervezett gyerek számát és az első
gyerek születésének idejét tekintve - mondta el a szociológus.
A konferencián bemutatták még a Köldökzsinór program bevezetése
óta eltelt egy év eredményeit, előadást tartottak a külhoni
családokat segítő intézkedésekről és programokról, valamint az
óvodák szocializációs hatásáról a határon túl.
A házasság hetéhez kötődő, immár hetedik alkalommal megrendezett
családi napon a gyerekek táncházon, kézműves foglalkozásokon és
országházi sétán vehetnek részt. Az esemény végén az idei házasság
hete arcait, Gorove László és Gorove Kriszta jubiláló házaspárokat
köszöntik.
(FOTÓ)