Németországban a nőknek 77 nappal többet kell dolgozniuk ugyanazért az éves fizetésért, mint a férfiaknak
Berlin, 2019. március 18., hétfő (MTI) - Elfogadhatatlan, hogy Németországban a nőknek átlagosan 77 nappal többet kell dolgozniuk ugyanazért az éves fizetésért, mint a férfiaknak, a nemek közötti bérszakadékot meg kell szüntetni - hangsúlyozta a német szakszervezeti szövetség (Deutscher Gewerkschaftsbund) vezetője hétfőn Berlinben egy demonstráción, amelyet az Egyenlő Díjazás Napja (Equal Pay Day) alkalmából tartottak.
Reiner Hoffmann a szövetségi kormány több szociáldemokrata (SPD)
miniszterének részvételével tartott tüntetésen élesen bírálta a
kormányt, kiemelte, hogy a nemek közötti bérkülönbség évek óta nem
csökken, mert hatástalanok a nők munkaerőpiaci helyzetének
javítására szolgáló törvények.
Franziska Giffey család-, idős-, nő- és ifjúságügyi miniszter
további intézkedéseket helyezett kilátásba, szavai szerint a kormány
szankciókat vezethet be mindazon nagyvállalatok ellen, amelyek nem
határozzák meg, hogy mekkora arányt kell elérnie a nőknek az
igazgatótanácsban, vagy nem indokolják meg, hogy miért maradjon ez
az arány nulla százalék.
Rámutatott: az úgynevezett női kvótáról szóló törvény hatálya
alá tartozó vállalatoknál a felügyelőbizottságokat tekintve már
átlagosan 31 százalék a nők aránya, az igazgatótanácsokban viszont
csak 6 százalék.
Elfogadhatatlan, hogy a nők átlagosan 21 százalékkal kevesebbet
keresnek, mint a férfiak, nyugdíjuk pedig 53 százalékkal kisebb.
Ezért egy sor további lépést is kell tenni, a többi között ki kell
terjeszteni a fizetések átláthatóságáról rendelkező törvény hatálya
alá tartozó vállalatok körét - mondta a miniszter.
Mindenkinek többet kell tenni a nemek közötti bérkülönbségek
megszüntetéséért Németországban, mert a mostani ütemben haladva akár
száz évig is eltarthat, mire nők és férfiak egyenlő fizetést kapnak
ugyanazért a munkáért - hangsúlyozta a szociáldemokrata politikus a
Deutschlandfunk országos közszolgálati rádió beszámolója szerint.
Németországban az Egyenlő Díjazás Napja alkalmából más
rendezvényekkel, megmozdulásokkal, akciókkal is igyekeztek felhívni
a figyelmet a nemek közötti bérkülönbségekre. A kezdeményezők között
volt a berlini közösségi közlekedési vállalat (BVG) is, amely egy
napra bevezette a női jegy (Frauenticket) intézményét, a nőknek 21
százalékkal olcsóbban, 7 euró (2240 forint) helyett 5,5 euróért
kínálta a napijegyet.
Az Egyenlő Díjazás Napja "mozgóünnep", mindig arra a napra
teszik, amelyiktől számítva a nők - a férfiakhoz képest - már nem
ingyen dolgoznak, hanem pénzt keresnek munkájukkal. Ez
Németországban az idén az év 77. napja, március 18. - mutatta ki a
szövetségi statisztikai hivatal (Destatis).
Adatai szerint a nők átlagos bruttó órabére 16,59 euró, ami 21
százalékkal kisebb a férfiak 21 eurót kitevő átlagos órabérénél. Az
ország nyugati részén az országos átlagot meghaladó mértékű, 22
százalékos az eltérés, a volt NDK területén viszont jóval kisebb az
egyenlőtlenség, a bérkülönbség csupán 7 százalékos.
Az úgynevezett nemek közötti bérszakadék (Gender Pay Gap)
mélysége nem változott lényegesen az utóbbi években, a rendszeres
adatfelvétel 2006-os kezdete óta rendre 22 százalék körüli a
különbség országos szinten.
A Destatis szerint az eltérés többnyire szerkezeti tényezőknek
tulajdonítható, legfőbb oka, hogy a nők jellemzően alacsonyabb
bérezésű munkakörökben dolgoznak, és gyakrabban foglalkoztatják őket
részmunkaidőben, mint a férfiakat. Ugyanakkor a nők akkor is
kevesebbet keresnek, amikor ugyanazt a munkát végzik, mint a
férfiak; azonos beosztásban 6 százalékos a fizetéskülönbség.
A női kvótáról szóló törvény 2016-ban lépett életbe, a szabály
szerint a 2000-nél több embert foglalkoztató tőzsdén jegyzett
részvénytársaságoknál, amelyeknél a felügyelőbizottságot a
munkavállalói részvétel elve alapján állítják össze, a testületben
felszabaduló helyeket kötelező nőkkel betölteni, amíg el nem érik a
30 százalékos arányt. Ez az előírás nagyjából 100 nagyvállalatra
vonatkozik.
További 3500 cég - a tőzsdén jegyzett kisebb részvénytársaságok,
illetve azok a legkevesebb 500 embert foglalkoztató cégek, amelyek a
felügyelőbizottság összetételét tekintve a munkavállalói részvételt
előíró jogszabály hatálya alá tartoznak - saját hatáskörben
állapíthat meg célokat a női részarány növelésére. Az önkéntes
vállalás teljesítését már 2015-ben el kell kezdeni, és nemcsak a
felügyelőbizottságban, hanem a menedzsment felső szintjén is, és
rendszeresen nyilvános jelentést kell készíteni a folyamat
alakulásáról.
A fizetések átláthatóságáról rendelkező törvény az idén lépett
életbe, azt írja elő, hogy a legkevesebb 200 embert foglalkoztató
cégeknél a munkavállaló kérésére tájékoztatást kell adni arról, hogy
azonos beosztásban az ellenkező nemhez tartozó dolgozók átlagosan
mennyit keresnek.