Putyin két hőerőművet avatott fel a Krímben a félsziget elcsatolásának 5. évfordulóján - (Erdogan és Netanjahu meghívása)
Moszkva, 2019. március 18., vasárnap (MTI) - Két hőerőművet avatott fel a Krímben a félsziget Ukrajnától történő elcsatolásának évfordulóján Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Putyin Szevasztopolban rendelte el a helyi és a Szimferopolban
felépített erőmű csúcsra járatását.
"Ma újabb fontos lépést tettünk a Krím félsziget és az
Oroszországi Föderáció egész déli része energiabiztonságának
megteremtésében, a régió gazdaságának és infrastruktúrájának
fejlesztésében" - hangoztatta az elnök.
Hozzátette, hogy a Kraszondári területen üzembe helyezik a Port
alállomást, amely fontos szerepet tölt majd be a tamanyi kikötő és a
krími híd energiaellátásában.
Kijelentette, hogy az összesen 940 MW szevasztopoli Baklavszaja
és a szimferopoli Tavricseszkaja hőerőmű annyi energiát termel, mint
amennyit Ukrajna az orosz annektálása - a moszkvai hivatalos
szóhasználat szerint a Krím és Oroszország "újraegyesítése" - előtt
szállított a félszigetre és kielégíti a helyi igények 90 százalékát.
Emlékeztetett rá, hogy 2014 előtt a Krímben csak 160 MW áramot
termeltek.
Putyin Szimferopolban, egy krími szervezetek, egyebek között
egyházak képviselőivel megtartott, a televízióban élőben
közvetített, többórás beszélgetés során egyebek között kijelentette,
hogy meghívta Recep Tayyip Erdogan török elnököt a krími tatárok egy
új mecsetjének felavatására. Nem zárta ki annak lehetőségét, hogy
Benjámin Netnajhu izraeli kormányfőt egy új zsinagóga átadására
invitálja meg a félszigetre.
Az orosz elnök ismételten a népakarat kifejeződésének
minősítette a 2014-ben megtartott krími referendumot, azzal vádolva
meg a Nyugatot, hogy nem tartja tiszteletben a demokrácia elveit.
Elmondta, hogy a 2014-es krími fordulat idején készültségbe
helyeztette az orosz nukleáris erőket, arra figyelmeztetve nyugati
vezetőket, hogy Oroszország kész megvédenie a magáénak tekintett
területet.
Hangot adott álláspontjának, amely szerint az orosz és az ukrán
nép között a viszony nem ellenséges, Moszkva csak a jelenlegi kijevi
vezetéssel nem tud egyezségre jutni. Kifejezte reményét, hogy ha
Ukrajnában a hónap végén esedékes elnökválasztást követően "a józan
ész kerekedik felül", a két ország rendezni tudja majd viszonyát.
Putyin a szimferopoli Lenin téren megtartott esti központi
ünnepségen elmondott ünnepi beszédében a Vörös Hadsereg
hősiességéhez hasonlította a fél évtizeddel ezelőtt népszavazás
megtartását. Az elnök további gazdasági fejlesztéseket ígért a
Krímben az egybegyűlt mintegy 15 ezres tömegnek.
Az elmúlt fél évtized során Oroszország komoly összegeket
fordított a Krím integrálására, egyebek között az orosz
szárazföldről a Kercsi-szoroson át a Krím félszigetre vezető, 19
kilométeres híd, valamint a krími tatár nacionalisták által
felrobbantott villanyvezetéket pótló "energiahíd" négy ágának
lefektetésére. Putyin most ígéretet tett a félsziget ukrán részről
elvágott vízellátásának biztosítására is.
A két újonnan csúcsra járatott hőerőmű körül egyébként korábban
nemzetközi botrány robbant ki, mert a bennük üzembe helyezett
turbinákat gyártó Siemens azt állította, hogy a berendezések a tudta
nélkül és az uniós szankciók megkerülésével kerültek a félszigetre.
Moszkva valótlannak minősítette a vádakat, amelyek tárgyalását az
orosz bíróságok megtagadták.
Valentyina Matvijenko, az orosz parlament felsőházának elnöke a
Kremlhez közeli Izvesztyija című napilapban hétfőn megjelent
írásában azt állította, hogy jogilag érvénytelenek a Moszkva ellen a
Krím bekebelezése miatt bevezetett nyugati szankciók. A politikus
szerint a félsziget "örökre" Oroszország "elidegeníthetetlen"
részévé vált.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn kijelentette, hogy az
orosz elnöki apparátusban sosem mérlegelték azt a Vjacseszlav
Vologyin, az orosz parlament alsóházának elnöke által múlt héten
felvetett javaslatot, amelynek értelmében Kijevnek kártérítést
kellene fizetnie a negyedszázados ukrán fennhatóság idején a
félsziget gazdaságának okozott károkért.
Noha a Krím megszerzése miatt érzett eufória rég eloszlott már
Oroszországban, VCIOM állami közvélemény-kutató intézet hétfőn
nyilvánosságra hozott felmérése szerint az oroszok 88 százaléka
továbbra is pozitívan viszonyul a Krím és Oroszország
"újraegyesítéséhez" és csak 8 százalék ítéli meg negatívan azt. A
megkérdezettek 70 százaléka nem vett észre változást saját és
családja életében a félsziget megváltozott hovatartozása miatt, de
18 százalék pozitív, 9 százalék pedig negatív változást élt meg.
A VCIOM csütörtökön azt közölte, hogy a Krím lakosainak 93
százaléka továbbra is pozitívan értékeli a félsziget Oroszországhoz
való csatlakozását és 89 százalék most is erre szavazna. Egyaránt
3-3 százalék azoknak az aránya, akik negatívan értékelik a
fordulatot vagy akik azt szeretnék, hogy a Krím Ukrajna kötelékében
legyen autonóm köztársaság.
A főleg a Kreml megrendelésére dolgozó orosz Közvélemény Alap
(FOM) a hónap során korábban azt közölte, hogy elcsatolás az oroszok
39 százaléka hozott több jót mint rosszat. Az ekként válaszolók
aránya 2014-ben még 67 százalék volt.
A Krímet a 2014-ben az orosz fegyveres erők biztosítása mellett
megtartott helyi népszavazás eredményére hivatkozva csatolták
Oroszországhoz. Az ENSZ-tagállamok túlnyomó többsége nem ismerte el
ennek a lépésnek a jogszerűségét és továbbra is Ukrajna részének
tekinti a félszigetet. Az Egyesült Államok és az EU-országok
szankciókat vezettek be Oroszország ellen. Moszkva álláspontja
szerint a félsziget hovatartozásának kérdése már "örökre lezárt ügy".