Nemzeti Táncszínház - Ertl Péter: a jövő koreográfusait is képes lesz kiszolgálni az új épület
Budapest, 2019. február 15., péntek (MTI) - Az új Nemzeti Táncszínház elkészülése mérföldkő a magyar táncművészet életében - hangsúlyozta a színház igazgatója, Ertl Péter az épület sajtóbejárásán, pénteken a fővárosi Millenáris parkban. Kiemelte: a legmodernebb színháztechnikával felszerelt táncszínházat úgy tervezték, hogy képes legyen kiszolgálni a jövő koreográfusait is.
A mintegy hétezer négyzetméteres új Nemzeti Táncszínházat a
Millenáris park E épületében, a volt Ganz művek egykori ipari
csarnokában alakították ki. A intézmény 2014-ben költözött ki a
budai Várszínházból, mert az egykori karmelita kolostorban a
Miniszterelnökség kapott helyet, azóta a színház ideiglenes
játszóhelyeken működött.
Glázer Tamás, a Millenáris Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója a
sajtóbejáráson kiemelte, hogy a korábbi Millenáris Teátrum átépítése
a kormány 4,6 milliárd forintos támogatásából valósult meg. Bár
Magyarország első állandó táncszínháza elsősorban a táncszakma
igényei alapján épült, az eredmény mégis egy multifunkcionális,
számos kulturális célra vagy rendezvényszervezésre hasznosítható
épület lett - fűzte hozzá.
A klasszikus háromhajós elrendezésű ipari csarnokot a ZDA -
Zoboki Építésziroda tervei alapján alakították át, a kezdetektől
szem előtt tartva a táncművész szakma elvárásait. Zoboki Gábor
építész a sajtóbejáráson úgy fogalmazott, hogy a Ganz művekben annak
idején a kor nagy tudósai dolgoztak, a helyszín történelmi
szellemisége egyértelműen átmenthető a kortárs művészet világába. Az
átépítéskor ezért többek között megőrizték és láthatóvá tették az
egykori transzformátorgyár acélszerkezetének szegecselt
tartóoszlopait.
Az épület egyetlen teljesen új eleme a főhomlokzat és az
egybefüggő, pillérek nélküli előcsarnok, amelybe - az átépítés
legnagyobb szerkezeti kihívását adva - csonka kúpként "lóg be"
felülről a kísérletező jellegű produkcióknak helyet adó, 120 főt
befogadni képes kisterem. Az előtérben "lebegő" kistermet 1500
tonnás vasbeton szerkezet tartja, amely a régi épület és az új
előcsarnok pilléreire támaszkodik. A tartószerkezetet alulról egy 13
ezer darab faelemet felhasználó álmennyezet rejti el.
Orlovits Balázs építész elmondta, az előtér kettős funkciónak
tesz eleget, itt találkozik a park az egykori ipari épülettel, a
szabadidős tevékenység a kultúrával. A pavilonszerű előcsarnok ezért
nyitott, kávézót is magába foglaló közösségi térként fog működni a
park látogatói számára.
Az épület központi helyszíne a korábbi stúdiótérből átépített
368 fős, dinamikusan alakítható mobil nézőtérrel ellátott nagyterem,
amelyben egy 16 méterszer 24 méteres színpadot alakítottak ki. Az
épületben emellett helyet kapott két próbaterem, egy oktatási,
rekreációs programokat befogadni képes kamaraterem, egy hangstúdió,
valamint a hozzájuk kapcsolódó kiszolgáló helyiségek és öltözők is.
Minden játszó- és próbatermet speciális, dupla lengőaljzatú
borovi táncpadló borít, amely a lehető legjobban kíméli a táncosok
ízületeit - mondta el Ertl Péter, aki kitért arra is: a
balett-teremben modern függesztő rendszert építettek ki, ez akár
egyszerre hat táncos dinamikus terhelését is képes biztosítani.
Az új Nemzeti Táncszínházat Áder János köztársasági elnök adja
át péntek este a 2019-es Budapest Táncfesztivál nyitógáláján.
(FOTÓ)