OGY - Krónika 4. rész (interpellációk)

    A Párbeszéd az életpályamodellekből kimaradtak béremeléséről

    Tordai Bence (Párbeszéd) azt kérdezte, mikor emelkedik az életpályamodellekből kimaradtak bére. Szavai szerint ez a probléma 200 ezer embert érint, tíz év alatt bérük értékének 30 százaléka veszett el, illetményalapjuk nem nőtt.

    A kormány eldönti, kinek, mikor és hol emeli a bérét - jegyezte meg, hozzátéve: a Párbeszéd nem fogadja el a versenyszféra és a közszféra dolgozói, valamint az inaktívak szembeállítását. Egységes, kiszámítható bértáblára van szükség és emelni kell az illetményalapot - jelentette ki.

    Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára úgy reagált: a kormány a költségvetés biztosította lehetőségek alapján hoz döntést az életpályákról, illetve a béremelésekről. Felidézte a pedagógusi, rendvédelmi életpályát érintő modellt, kitérve arra: 15 százalékos béremelés volt a kulturális ágazatban, a felsőoktatási dolgozók, egészségügyi dolgozók bére szintén nőtt. A szociális ágazat differenciált pótlékban részesült - jelezte. A jövő évi költségvetési javaslatba kiegyenlítő alap épülne, ami a kevésbé tehetős önkormányzatoknál a béremelést teheti lehetővé.

    A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 113 igen, 30 nem és 1 tartózkodással jóváhagyta.

    A Fidesz a határvédelemről

    Csenger-Zalán Zsolt (Fidesz) arról beszélt, hogy Magyarország két hónap alatt felépítette a déli határzárat, ami lehetetlenné tette, hogy a migránsok titokban beszökjenek. Kiderült, a határokat meg lehet védeni, csak akarni kell.

    Közölte: becslések szerint tavaly tengeri úton az Olaszországba érkezők negyven százalékát az NGO-k szállították, felmerül az embercsempészekkel való együttműködés is.

    Most azonban valami megváltozni látszik az olaszok politikájában - jegyezte meg. A migránshajó visszaküldésével bebizonyították, az embercsempészetnek gátat lehet vetni. Jelent ez fordulatot? - tette fel a kérdést.

    Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára azt mondta: a migráció elvi és nemzetbiztonsági kérdés, s a magyar elvi álláspont az, hogy rossz és veszélyes, de megállítható és meg is kell állítani. Kitért arra is: a magyar kormány 2015-ben is ugyanazt mondta, mint most. Az illegális bevándorlás ellen harcolók tengelyét akkor Magyarország képezte, ezért számos bírálatot kapott. Aztán csatlakoztak a V4-ek és manapság egyre többen - jegyezte meg. Örülnek az olasz kormány döntéseinek, bebizonyították a brüsszeli politika alkalmatlanságát, s ha az ausztráloknak sikerült sokkal nagyobb határt lezárni, akkor Európa is képes erre, csak akarni kell - mondta.

    A képviselő a választ elfogadta.

    Jobbik: tervezi a kormány a gyógyszertámogatás átalakítását?

    Lukács László György (Jobbik) a gyógyszertári helyzetről beszélt. Szerinte az embereknek saját zsebből egyre többet kell gyógyszerre költeni, az állami finanszírozás egyre inkább visszaszorul.

    A 16 évnél idősebbek csaknem 40 százaléka legalább egy tartós betegséggel küzd, s az életkor emelkedésével nő ez az arány, a gyógyszerfogyasztás 60 százalékát a 60 év felettiek teszik ki. Egyes számítások szerint a magyar állam 20 milliárdot spórol a gyógyszertámogatás szinten tartásával - jegyezte meg, s kritizálta a vaklicit rendszerét. Tervezi a kormány a gyógyszertámogatás átalakítását? - kérdezte.

    Rétvári Bence Emmi-államtitkár kiemelte: az volt a kormány célja, hogy betegek minél olcsóbban jussanak a gyógyszerekhez, és lehetőség szerint magyar patikákban vegyék meg a gyógyszereket. A gyógyszertárakban a magyar tulajdoni arány 50 százalék fölé nőtt - jegyezte meg.

    A vaklicitnek köszönhetően jelentősen kevesebbet kell a betegeknek fizetniük, a módszer sikeres volt, maguk a gyógyszergyártók nem látták a másik által ajánlott összeget. Így sikerült a betegek által fizetendő tételeket lejjebb vinni.

    Van olyan vérnyomáscsökkentő, ahol több mint 70 százalékos áresés volt, az antidepresszánsoknál pedig 50-70 százalékos - említett példákat.

    A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 115 igen, 28 nem és 1 tartózkodással jóváhagyta.

    KDNP: mire koncentrál az agrártárca a környezetvédelemben?

    Szászfalvi László (KDNP) arról érdeklődött, hogy mire koncentrál az agrártárca a környezetvédelemben. Mint mondta, a kormány jelentős eredményeket ért el e területen, ezek közé sorolta az élőhelyvédelmi programot, a nemzeti parkok fejlesztését, az éghajlatvédelmet, az energetikahatékonysági programokat. Hozzátette: a mostani uniós ciklusban 60 milliárdot költhet a tárca fejlesztésekre.

    Jelentős lépés, a hulladékgazdálkodási rendszer átalakítása, fenntarthatóvá tétele is, s az élelmiszerbiztonság kérdésére jelentős figyelmet fordítottak, fontos ennek fenntartása is - mondta.

    Rácz András, az Agrárminisztérium államtitkára válaszában közölte: vissza kívánják adni "a környezetügy rangját", méltóságát, s ennek első lépése volt az önálló államtitkárság, illetve az, hogy önálló helyettes államtitkárságok jönnek létre a természet- és környezetvédelemre. Jelezte: megkezdték a 2020 utáni időszakra vonatkozó nemzeti környezetvédelmi program kidolgozását. Közölte, a levegő minősége kiemelten kezelendő kérdés lesz, ezért elindult az országos levegőterhelés-csökkentési program kimunkálása. A hiányzó zajtérképek pótlására a kormány forrást biztosított, ez a munka is megkezdődött. Emellett a tájvédelmet szabályozó első hazai jogszabály megalkotását ígérte az államtitkár.

    A képviselő a választ elfogadta.