OGY - Krónika 5. rész (interpellációk)

    Párbeszéd: hogyan fékezik meg az időskori szegénységet? A szavai szerint dinamikusan növekvő időskori szegénység kezeléséről kérdezett Burány Sándor (Párbeszéd), aki azzal kezdte felszólalását: míg 2014-ben 4,6, addig 2017-ben már 9,8 százalék volt a 60 év felettiek között a szegények aránya. Példaként hozta, hogy 48 ezren 50 ezer, 580 ezren pedig 100 ezer forint alatti ellátásban részesülnek, megemlítve, hogy az infláció az átlagnál nagyobb mértékben érinti a nyugdíjasok fogyasztásában erőteljesebben jelen lévő termékeket. Válaszában Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára bűvészkedésnek nevezte az elhangzottakat, mondván, a kérdező megállapítása egy arányszám eredménye, márpedig nem a nyugdíjak csökkennek, hanem a bérek emelkednek az utóbbi években Magyarországon. Hozzátette: kifogásolta, hogy az interpelláló annak a Németországnak a példát hozza fel, ahol a magyarországi közel kétszerese a nyugdíjas-szegénység, és hangsúlyozta: 2010 óta a kormányzat - elődjétől eltérően - emelte a nyugdíjakat és csökkentette a rezsit. A választ az interpelláló nem fogadta el, a parlament viszont 113 igen, 36 nem és egy tartózkodás mellett - igen. Fidesz: harmadszor kapnak a nyugdíjasok nyugdíjprémiumot Kovács Sándor (Fidesz) azt mondta, hogy a kormány intézkedései miatt a gazdaság egyre jobban teljesít. Hangsúlyozta, hogy 2019 már a harmadik olyan év, amikor nyugdíjprémiumot kapnak a nyugdíjasok. Világosan látszik, hogy a kabinet megbecsüli a nyugdíjasokat, akik idén már harmadik alkalommal részesülnek nyugdíjprémiumban, ami átlagosan húszezer forint lesz - hangsúlyozta. A jogosultak novemberben nyugdíj-kiegészítést is kapnak - tette hozzá. Kik a jogosultak és mekkora összeg áll rendelkezésre a pluszpénz kifizetésére? - kérdezte. Rétvári Bence, az Emmi államtitkára azt felelte, hogy novemberben 2,6 millióan részesülnek többletjuttatásban, amire a költségvetés 77,5 milliárd forintot fordít. A büdzséből 2016. novembere óta 273 milliárd forintot fizettek ki eddig többletjuttatásként a nyugdíjasok számára - tette hozzá. A képviselő a választ elfogadta. Jobbik: hogyan alapíthat iskolát Budapesten a Maarif Alapítvány? Brenner Koloman (Jobbik) arról beszélt, hogy a kormány az elmúlt években elutasította a migrációt, és ezt a Jobbik is támogatta. A kabinet most mégis ott tart, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök egyik "lobbiszervezete", a Maarif Alapítvány Budapesten hozhat létre iskolát. A szervezet 41 országban 315 iskolát tart fent, de Romániát kivéve egyetlen európai uniós országban nincs ilyen intézménye - mutatott rá. Az alapítvány egyik alelnöke ugyanis egy radikálisnak tartott, és a terroristacsoportokhoz ezer szállal kötődő szervezetnek az alapítója - hangsúlyozta. Hogyan lehetséges az, hogy miközben a szabálytalan migráció megállítása a cél, egy terrorszervezetekhez kapcsolódó alapítvány iskoláját "tárt karokkal invitálják" - kérdezte. Menczer Tamás, a külügyi tárca államtitkára azt felelte, hogy az említett iskola még el sem kezdte a működését, csak jövőre indít egy előkészítő évfolyamot. Az intézmény teljes mértékben megfelel a jogszabályoknak, magyar igazgatóval, a magyar oktatási rendszerbe teljes mértékben illeszkedve végzi majd a tevékenységét - emelte ki. Hozzátette, az alapítvány világszerte 315 iskolát tart fent, és intézményei vannak Németországban, az Egyesült Államokban és Franciaországban is. A választ a képviselő helyett a Ház fogadta el 107 igennel, 31 nem és egy tartózkodás ellenében. KDNP: milyen szakaszban van az uniós költségvetés tervezése? Aradszki András (KDNP) azt mondta, hogy a következő uniós költségvetés igazságtalan és Magyarország számra elfogadhatatlan. A következő pénzügyi ciklusban 24 százalékkal akarják csökkenteni a magyar uniós forrásokat, a finn soros elnökség javaslata pedig további harmincmilliárd euróval csökkentené a kohézióra szánt összeget - tette hozzá. Amennyiben megvalósul az uniós javaslat, az Magyarország és a régió számára is büntetés lenne - jelentette ki. Milyen szakaszban van az uniós költségvetés tervezése, abból Magyarország számára mi az ami elfogadható, és mi az ami nem? - kérdezte. Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára súlyosan problematikusnak, politikailag motiváltnak és igazságtalannak nevezte az uniós javaslatot. Emlékeztetett, hogy Orbán Viktor miniszterelnök négy területet nevezett meg, amelyeken változtatni kell egy igazságos és elfogadható uniós költségvetés érdekében. A bevételi oldalon átláthatóságra és egyszerűsítésre van szükség és meg kell szüntetni a Nagy-Britannia kérésére kialakított, de már indokolatlan korrekciós rendszert - közölte. A kohéziós politikára áttérve azt mondta, racionális gazdasági indokok miatt is szükséges a kevésbé fejlettek támogatása. A javaslat alapján azonban jelentősen csökkennének a kohéziós források és Magyarország szenvedné el a legnagyobb, 24 százalékos forrásvesztést, ami teljes mértékben elfogadhatatlan - jelentette ki az államtitkár. Azt is bírálta, hogy az új végrehajtási szabályok súlyos terheket rónának a kedvezményezettekre, miközben növelnék az adminisztrációs kiadásokat. Magyarország nem fogadja el a jogállamisággal, a migrációval vagy a szociális jogok európai pillérével kapcsolatos új feltételek bevezetését - szögezte le. A képviselő a választ elfogadta.