OGY - Krónika 4. rész (interpellációk)
Budapest, 2019. november 18., hétfő (MTI) - Az iskolaérettség megállapításáról, a felcsúti labdarúgó akadémia tao-elszámolásairól és a víziközmű-vagyon fejlesztéséről kérdezték a kormányt az interpellálók hétfőn az országgyűlésben.
MSZP: valóban meg akarják változtatni az iskolaérettség
megállapításának szabályait?
Hiller István (MSZP) az iskolaérettség megállapításának
átalakítását tette szóvá. Kiemelte: az eljárás eddig nem volt
bonyolult, a gyermeket legjobban ismerők döntöttek. A szülő
javaslatára vagy kérésére, az óvodapedagógussal együtt történtek
megbeszélések, és megállapodtak, hogy menjen-e a gyermek iskolába,
vagy sem. A tervezet ezt a rendszert kívánja megszüntetni - mutatott
rá a korábbi oktatási miniszter.
Hiller István kifejtette: ezentúl a szülőnek az Oktatási
Hivatalhoz kell fordulnia a saját gyermeke ügyében, és a hivatal
emberei a távolból feltöltött dokumentumok, orvosi leletek alapján
döntenek. Ha a szülő ezt nem fogadja el, közigazgatási pert
kezdeményezhet - mutatott rá.
Komolyan gondolják, hogy szülők ezrei arctalan és ismeretlen
hivatali gárdától várhatják a megfelelő döntés megszületését? -
tette fel a kérdést. Ez így ostobaság, évente 40 ezer gyermek
sorsáról van szó - jelentette ki, és azt firtatta: tervezik-e
megváltoztatni a szabályozást, vagy valóban ezt kívánják bevezetni.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi)
parlamenti államtitkára rámutatott: a kormány abból indul ki, hogy
minél inkább a gyermekek érdekék szolgálja. Hasonló felkészültségű
és képességű gyermekeket az ország bizonyos településein nem
nyilvánítottak iskolaérettnek, máshol pedig engedtek volna iskolába
menni. Kitért arra is, hogy az OECD-országok közül a legtöbb helyen
a magyarhoz hasonló szabályozás van és 6 év a korhatár, elsősorban
az angolszász országokban van ennél alacsonyabb kezdő időpont.
Kiemelte: az új rendszer szerint, ha a gyermek fejlettségi foka
olyan, lehetőség lesz arra, hogy ne menjen iskolába. Az a cél, hogy
minden első osztályos körülbelül hasonló fejlettségi fokkal kezdje
meg tanulmányait.
Kitért arra is, hogy nem ez volt az első intézkedés, hanem a
három éves kortól kötelező óvodáztatás.
A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 110 igen, 46
nem és 2 tartózkodó szavazattal jóváhagyta.
DK: miért rejteget a kormány TAO-elszámolásokat?
Varju László (DK) a felcsúti labdarúgó akadémia
TAO-elszámolásainak "rejtegetéséről" érdeklődött, utalva arra, hogy
pártja pert indítva kérte ki ezeket az elszámolásokat, de a
kormányzat az adatokat - szerinte mondvacsinált okkal - bekérette a
szaktárcához, amely eldugta azokat.
Önök nyilvánvalóan azért rejtegetik ezeket a közérdekű adatokat,
mert a fociakadémia nem tud elszámolni ezzel az összeggel -
jelentette ki az ellenzéki képviselő, hangsúlyozva, már régen ki
kellett volna adni a kért információkat.
Válaszában Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára
megemlítette: eltérő a DK átláthatósággal és nyilvánossággal
kapcsolatos álláspontja, ha másról vagy ha saját ügyeiről van szó.
Példaként Kálmán Olga megbízását vagy egy meg nem nevezett, de
jogerősen elítélt személy vezette ügyvédi iroda megbízásait hozta
fel.
A kérdezett eljárást teljes mértékben törvényesnek és
jogszerűnek nevezve a kormányzat céljaként említette, hogy a
kifizetett támogatásokat az eredeti fejlesztési célra fordítsák,
hozzátéve, hogy a tárca vizsgálata után a tulajdonosnak visszaadott
iratokat ki tudja kérni az alapítványtól a DK.
A választ az interpelláló nem fogadta el, a plénum viszont 110
igen és 43 nem szavazat, valamint egy tartózkodás mellett igen.
LMP: mit tesz a kormány a vízközmű-hálózat összeomlása ellen?
A szerinte rendkívül súlyos válságban lévő víziközmű-vagyon
fejlesztésére fordítani kívánt forrásokról kérdezte az innovációs és
technológiai minisztert Keresztes László Lóránt (LMP), aki arról
beszélt: szakmai szervezetek másfél- és háromezermilliárd forint
közé teszik a fejlesztésekből a következő 15 évre hiányzó összeget.
Példaként azt hozta fel: a víz negyedét nem tudják eljuttatni a
fogyasztókhoz a hálózat problémái miatt.
Arról érdeklődött: mekkorára becsüli a kormányzat a területről
hiányzó forrásokat, mekkora összegre lehet majd pályázni, és milyen
reális, átfogó stratégiája van a kormányzatnak a helyzet kezelésére.
Schanda Tamás, a szaktárca parlamenti államtitkára azzal kezdte
válaszát: nem fog összeomlani a magyar víziközmű-rendszer, ahogy
egyetlen olyan hálózat sem, amelynek katasztrófáját az ellenzék
rendszeresen vizionálja.
Hozzátette: 2010-ben egy négy évtizede elmaradó
korszerűsítésekkel működő hálózat működött Magyarországon, a
kormányzat viszont már a következő évben megtette az első lépéseket
a helyzet orvoslására.
Az a célunk, és nem is lehet más, hogy Magyarországon mindenki
tiszta ivóvízhez jusson - fogalmazott.
A kérdező nem fogadta el a választ, a plénum viszont - 110 igen,
38 nem és egy tartózkodás mellett - igen.