Német államfő: nincs gond a véleményszabadsággal Németországban
Berlin, 2019. november 18., hétfő (MTI) - Nem a véleményszabadsággal van gond Németországban, hanem a vitakultúrával, és nem mond igazat, aki azt állítja, hogy az állam korlátozza a vélemény és a szólás szabadságát - hangsúlyozta Frank-Walter Steinmeier német államfő egy hétfői beszédében.
A szövetségi elnök Hamburgban a Német Rektori Konferencia (HRK)
éves közgyűlését megnyitó beszédében kiemelte: a véleménynyilvánítás
határairól az utóbbi időszakban folytatott vitával kapcsolatban
fontos rögzíteni, hogy Németországban "nincs állami véleménycenzúra
és állami beszédrendőrség".
Aki ennek ellenkezőjét állítja, az "hazudik és félrevezet
embereket", aki pedig az ilyen állításokat elhiszi, az "bedől
érdekeik érvényesítésére törő felelőtlen erők tudatos
stratégiájának" - mondta Frank-Walter Steinmeier.
Kifejtette: a német közéletben az a jelenség is megmutatkozik,
hogy egyesek összekeverik a véleményszabadságot azzal az igénnyel,
hogy mások is vegyék át a véleményüket, és összekeverik azzal a
vélelmezett kötelezettséggel, hogy komolyan kell venni minden
állítást, legyen bármilyen abszurd.
Ezzel szemben a helyzet úgy áll, hogy a nyilvánosságban
megszólalóknak számolniuk kell azzal, hogy állításaikat ellenőrzik
és adott esetben ellentmondanak nekik. Ez pedig "nem
mainstream-erényterror, hanem demokrácia" - mondta a német államfő.
Az is jellemző, hogy egyesek arra irányuló jogként értelmezik a
véleményszabadságot, hogy másokat "gátlástalanul diszkrimináljanak,
megsértsék méltóságukat, és akár az egészségüket és az életüket
veszélyeztető támadásokkal fenyegessenek".
"Ez nem véleményszabadság, hanem nyelvi erőszak, amelyet meg
kell akadályozni és meg kell büntetni" - húzta alá Frank-Walter
Steinmeier.
Megjegyezte: mindig feltűnik neki, hogy éppen "azok dugják be a
fülüket a legszorosabban az övéktől eltérő vélemények, érvek és
ellenőrizhető tények előtt, akik a leghangosabban panaszolják, hogy
nem hallgatják meg őket", és gyakran éppen ugyanazokból a
forrásokból indul ki a legnagyobb panaszáradat a véleményszabadság
állítólagos hiánya miatt, amelyekből "a másként gondolkodók elleni
legdurvább rágalmak, és a személyes véleménynek nyilvánított
legnagyobb ízléstelenségek" érkeznek.
Ezekben az esetekben "a véleményszabadság hiányáról szóló
állítás önmagát cáfolja, és még a nyílt társadalmi vitát is mérgezi"
- mondta a német államfő.
Kiemelte, hogy az állítólagosan veszélyeztetett
véleményszabadság fő ellenfelének a politikai korrektséget
kiáltották ki. A politikai korrektség negatív tartalmú "harci
fogalom" lett, és ennek a változásnak az előidézői szándékosan
elleplezik a kifejezéssel kapcsolatos eredeti célokat. Aki
"karikatúraként és megvetendőként állítja be a politikai
korrektséget, feledtetni akarja, hogy annak révén sokan a legjobb
szándékkal és sikerrel szálltak szembe kisebbségek
diszkriminációjával".
Ennek a harcnak a vezetői talán nem tették eléggé világossá,
hogy nem tilalmakról és büntetésről van szó, hanem az egymás közti
érintkezés önkéntes szabályairól, a kimondható és a kimondhatatlan
belátáson alapján meghúzott határáról - mondta Frank-Walter
Steinmeier.
Hozzátette: ennek a határnak a "lerombolása nem az erkölcsi
haladást, hanem annak ellenkezőjét mutatja".
Mind mondta, a politikai korrektség eredeti célja egyének és
csoportok tudatos vagy nem tudatos diszkriminációjának leépítése
megfelelő nyelvhasználat révén. Az udvariasság és a polgári
érintkezés egyszerű törvényeinek mindazokkal szemben is
érvényesülniük kell, akik bármilyen módon másmilyenek, mint a
többség.
Így a különbözőség nem hiányosság és nem kockázatok, veszélyek
forrása többé, hanem "egyenjogú másság" - fejtette ki a német
szövetségi elnök, rámutatva: a politikai korrektségre vonatkozó
törekvések arra irányulnak, hogy az emberi méltóság a nyelvben, és
annak révén a "társadalmi tudatban" is elismerést nyerjen.
Meglehet, hogy mindez felesleges gyámkodásnak is tűnhet, és
meglehet, hogy az állandóan formálódó nyelvi normák körüli küzdelmek
túlzásokhoz és ellenreakciókhoz vezetnek, mint ahogy meglehet az is,
hogy az egzisztenciális gondoktól és félelmektől gyötört emberek
számára a politikai korrektség csupán a gondtalanul élők haszontalan
"projektjének" tűnik.
Azonban mindez nem jelent felhatalmazást "kíméletlen
sértegetésekre és fékezetlen gyűlöletre mindenkivel szemben, aki
másként él, másként gondolkodik, másként néz ki és máshogy szeret",
és nem jogosít fel "nyelvi gátlástalanságra, rasszizmusra, nők
megvetésére, melegellenességre és antiszemitizmusra" - fejtette ki a
német államfő.
A véleményszabadság korlátairól az utóbbi hetekben erősödött fel
a vita Németországban, különösen annak nyomán, hogy októberben
szélsőbaloldali tüntetők nem engedték szóhoz jutni saját egyetemi
előadásán az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű jobboldali
ellenzéki párt egyik volt társelnökét, Bernd Lucke közgazdászt, a
hamburgi egyetem oktatóját, és megakadályozták Thomas de Maiziere
volt szövetségi belügyminiszter egy göttingeni nyilvános
rendezvényét, amelyen a politikus a szakmájában eltöltött évtizedek
alatt szerzett tapasztalatairól írt könyvéből olvasott volna fel
részleteket.