Ombudsman: nem egyértelműek a kórház bejelentés nélküli elhagyása esetén alkalmazható intézkedések
Budapest, 2019. január 29., kedd (MTI) - Az alapvető jogok biztosa szerint nem egyértelmű, mi a teendő akkor, ha egy ellátásra szoruló, nem pszichiátriai beteg önkényesen elhagyja az intézményt, emiatt törvényben kell szabályozni a betegek jogkorlátozásának feltételeit a jogállami követelmények teljesüléséért.
Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala az MTI-hez kedden
eljuttatott közleményében azt írta, Székely László a vizsgálatot egy
panaszlevél miatt indította. Abban az állt, hogy a panaszos
élettársát fejsérüléssel szállították be a Dél-pesti Centrumkórház
Merényi Gusztáv telephelyének traumatológiai osztályára, ahonnan
eltűnt, később pedig egy másik településen holtan találtak rá.
A panaszos a levélben sérelmezi, nem értesítették élettársa
távozásáról, arról, hogy miért engedték el az élettársát ilyen
súlyos sérüléssel, illetve a rendőrség miért nem vette fel vele a
kapcsolatot az eltűnést követően. Szerinte a kórház nem végezte el
az élettársa akkori állapotának súlyosságát meghatározó szükséges
vizsgálatokat, amelyek alapján megfelelő ellátásban részesíthették
volna - tették hozzá.
Az ombudsman vizsgálatából kiderült, a beteg koponyaűri vérzése
- életveszélyes sérülésként - kórházi megfigyelést igényelt, az
illető azonban a kórházból bejelentés nélkül távozott. A kezelőorvos
a távozás észlelése után értesítette a rendőrséget, és arra kérte,
hogy szállítsák vissza a beteget a kórházba.
A közlemény szerint a kezelőorvosnak erre nem volt jogi
lehetősége, de a kérés összhangban volt az állam objektív
életvédelmi kötelezettségével, ezért az ombudsman a felhatalmazás
nélküli eljárás kapcsán nem állapított meg alapjogi visszásságot. A
kapitányság járőrei kivonultak a kórházba, de az irányadó belső
módszertani útmutató alapján nem rendelték el az eltűnt beteg
körözését - tették hozzá.
Az ombudsman megállapította, az orvossal nem egyeztetett,
önkényes intézményelhagyás és az azt követő, esetlegesen szükséges
intézkedések köre vagy a távozást megakadályozni hivatott fizikai
korlátozás több alapjogi kérdést vet fel, mert a hatályos
jogszabályok nem rendezik megfelelően a - nem pszichiátriai
osztályon történő - kórházi kezelés alól magukat önkényesen kivonó,
de döntésképtelen állapotú emberek életének védelméért alkalmazható
korlátozó intézkedések körét és azok alkalmazhatóságának
részletszabályait.
Az eljárás során figyelni kell, hogy ne sérüljenek aránytalanul
a betegek jogai, közöttük az önrendelkezés joga, de az állam is
eleget tudjon tenni az objektív életvédelmi kötelezettségének.
Továbbá, hogy az irányadó jogszabályi rendelkezések megfeleljenek a
normavilágosság követelményének, ne legyen köztük tartalmi
ellentmondás - emelte ki Székely László a jelentésében.
Az alapvető jogok biztosa felkérte az emberi erőforrások
miniszterét a vizsgált szabályozási környezet felülvizsgálatára, és
hogy rendeleti szinten határozzák meg az egészségügyi fekvőbeteg
intézményekben a nem pszichiátriai osztályon kezelt betegek esetében
alkalmazható korlátozó intézkedések szabályait. Javasolta annak
mielőbbi kezdeményezését is, hogy törvényben szabályozzák azokat a
körülményeket, amelyek alapján korlátozható lehet a döntésképtelen
állapotban lévő betegek gyógyintézet-elhagyásához való joga.
Továbbá, hogy jogszabályban rögzítsék a döntésképtelen állapot
megállapításához szükséges egységes kritériumrendszert.
Az ombudsman a belügyminisztertől azt kérte, a hatályos
joganyaggal összhangban pontosítsák a körözési törvény jelenlegi
bizonytalan jelentésű, elavult szövegrészét. Felkérte továbbá, hogy
tekintse át a rendőrség munkájának szakmai szabályait rögzítő
módszertani útmutató kórházi eltűnésekre vonatkozó részének
tartalmát, és teremtse meg annak teljes összhangját a hatályos
jogszabályokkal.
Székely László a kórház főigazgatóját arra szólította fel, hogy
intézkedjen a betegekről vezetett egészségügyi dokumentáció
pontosságáról.