Ombudsman: súlyos jogsértés a gyermekek intézményi, iskolai-óvodai bántalmazása
Budapest, 2019. május 9., csütörtök (MTI) - A gyermekek intézményi, iskolai-óvodai bántalmazása súlyos jogsértés, alapjaiban kell megváltoztatni azt a gyakorlatot, amely az ilyen magatartást eltűri, az esetek kivizsgálását halogatja, megszünteti - írta csütörtöki jelentésében az Alapvető Jogok Biztosa Hivatala. Közölték: Székely László alapjogi biztos a legfőbb ügyészhez fordult.
A biztos az MTI-hez eljuttatott jelentését egy szülői beadvány
nyomán készítette el, ebben a szülők azt panaszolták, hogy
gyermeküket az óvónők megalázták, lelki bántalmazásnak tették ki, az
óvónők rendszeresen kiabáltak, butának nevezték. Az igazságügyi
pszichológus szakértői véleménye szerint ettől lettek a gyermeknek
székletürítési problémái, és ez vezetett oda, hogy már nem is
beszélt az óvónőkkel. A szülők az óvoda vezetőjéhez, majd a
fenntartó önkormányzathoz fordultak, de érdemi választ nem kaptak,
miközben a gyámhatóság velük szemben indított védelembe vételi
eljárást. A szülők feljelentést is tettek, de az ügyészség
bűncselekmény hiányában lezárta az ügyet, arra hivatkozva, hogy
hiányzott a bűncselekmény megvalósulásához szükséges súlyos
kötelezettségszegésre utaló magatartás.
Az ombudsman jelentésében leszögezte: mivel az óvoda jelentős
késedelemmel, egyeztetés nélkül fogalmazta meg válaszát, ezzel
sérült a panaszos szülők tisztességes eljáráshoz való joga, a
fenntartó képviseletében eljáró jegyző a kérelmet nem annak tartalma
szerint bírálta el, nem tisztázta a tényállást, a számára előírt
határidőket nem tartotta be, és nem tájékoztatta a panaszost a
jogorvoslat lehetőségéről sem.
A biztos hangsúlyozta, hogy a védelembe vételi eljárás
egyértelműen nem alkalmas arra, hogy az óvodákban, iskolákban
hatékonyan vegye elejét az ott bántalmazott gyermek
veszélyeztetettségének.
Székely László felhívta a figyelmet arra, hogy kiskorú
veszélyeztetésének bűntettét a kiskorú nevelésére, felügyeletére
vagy gondozására köteles azon személy valósítja meg, aki e
feladatából eredő kötelességét súlyosan megszegi, és ezzel a kiskorú
testi, értelmi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődését veszélyezteti. Az
eljáró hatóságok azonban automatikusan nem tekintik súlyos
kötelezettségszegésnek a lelki bántalmazást, a megalázó bánásmódot,
így a gyermeknél akár tartós pszichés problémák keletkeznek.
A gyermekek teljesen védtelenek az elkövető pedagógusokkal
szemben, a nyomozás megszüntetése pedig azt az üzenetet hordozza,
hogy ezekkel a cselekményekkel az állam eleve nem is kíván érdemben
foglalkozni, a szülő fellépésének nincs következménye - olvasható a
jelentésben.
Az ombudsman az egyedi ügy kapcsán kezdeményezte az óvodánál,
hogy a jövőben a belső szabályzatban foglaltaknak megfelelő módon és
határidőben járjon el, illetve tegye nyilvánossá a belső
panaszkezelési szabályzatát. A jegyzőtől azt kérte, hogy a hatályos
törvényi előírások szerint bírálja el a szülői kérelmeket.
A rendszerszintű problémák megoldása érdekében Székely László
alapjogi biztos a legfőbb ügyészhez fordult és kezdeményezte, hogy a
szaktárcák és a rendőrség bevonásával tekintsék át a szabályozást,
hogy egyértelmű legyen, miként lehet fellépni, amikor az
oktatási-nevelési intézményekben súlyos lelki bántalmazással,
illetve megalázó bánásmóddal sújtják a gyermekeket a
felügyeletükért, gondozásukért felelősök. A biztos arra is felkérte
a legfőbb ügyészt, hogy a gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszer
kiemelt tagjaként eljáró ügyészek számára tegye világossá, milyen
szempontok mérlegelésével, mikor indokolt egy ügyben jelzést tenni a
gyermekvédelemnek.