Orosz tábornok: amerikai rakéták európai telepítése esetén Moszkvának át kell térnie az első csapás doktrínájára
Moszkva, 2018. november 9., péntek (MTI) - Oroszországnak nem lesz más választása, mint a válaszcsapáséról áttérni az első csapás doktrínájára, ha az Egyesült Államok az európai rakétatelepítés mellett dönt - jelentette ki Viktor Jeszin vezérezredes, az orosz hadászati rakétaerők törzsének volt parancsnoka (1994-1996) a Zvezda című hetilapnak adott interjújában.
A tábornok szerint a Nyugaton "halott kézként" emlegetett,
Perimetr elnevezésű orosz nukleáris válaszcsapásmérő rendszer
elveszítheti hatékonyságát, ha az Egyesült Államok a szárazföldi
telepítésű közepes és rövid hatótávolságú rakéták (INF)
felszámolásáról megkötött egyezményt felmondva ilyen eszközöket
telepít Európába. Az amerikaiak ebben az esetben ugyanis szert
tesznek a lefegyverző első csapás képességére, mert a nukleáris
rakéták repülési ideje két-három percre rövidülne le, és mire a
Perimetr működésbe lépne, Oroszország csak "az agresszor első
csapását túlélő" rakétákat tudná kilőni.
"Őszintén szólva egyelőre nincs hatékony válaszunk az európai
állomásoztatású amerikai közepes hatótávolságú rakétákra. És ha az
amerikaiak végül elkezdik Európába telepíteni rakétáikat, nem marad
más választásunk, mint lemondani a válasz-ellencsapás doktrínájáról
és áttérni a megelőző csapás doktrínájára" - mondta.
A tábornok kifejezte meggyőződését, hogy Oroszország számára
hatalmas veszélyt jelent, ha amerikai rakéták jelennek meg a határai
mentén. Úgy vélekedett, hogy Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump
amerikai elnöknek a hónap végén, a G20-csúcs alkalmából esedékes
találkozóján szó lesz azokról a garanciákról, amelyek szavatolják
majd, hogy az Egyesült Államok nem telepít ismét ilyen eszközöket
Európába.
Donald Trump amerikai elnök október 20-án jelentette be, hogy az
Egyesült Államok ki kíván lépni az INF-szerződésből, amire Moszkva
"gyors és hatékony" ellenlépéseket - az európai rakétabázisok célba
vételét - helyezte kilátásba.
Az INF-szerződés, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írt
alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet
államfő, a kommunista párt főtitkára, három évtizede lépett
hatályba. A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris
robbanótöltetekkel felszerelt közepes (500-5500 kilométeres)
hatótávolságú ballisztikus rakéták és robotrepülőgépek
megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a
hidegháború lezárásában, megtiltotta az ilyen eszközök gyártását,
birtoklását és tesztelését.
Az Egyesült Államok 2013 óta állítja, hogy Oroszország a 9M729,
Novator típusú manőverező robotrepülőgépek tesztelésével megsérti az
INF-szerződést, mert a fegyver hatótávolsága meghaladja az 500
kilométert. Moszkva ezt tagadja, és a maga részéről azzal vádolja
Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a
Távol-Keletre telepített ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének
kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező repülőgépek indítására is
alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással. Az orosz fél azt is
kifogásolja, hogy az amerikai csapásmérő drónokra és a ballisztikus
rakétaelhárítási gyakorlatok célpontjául kifejlesztett rakétákra
szerinte szintén vonatkoznak a szerződésben foglalt korlátozások.