Eurázsia építéséről beszélt Orbán Viktor
Budapest, 2018. november 9., péntek (MTI) - Eurázsia építéséről, a közép-kelet-európai és balkáni országok, valamint Kína gazdasági közeledéséről beszélt Orbán Viktor miniszterelnök pénteken, a Budapesten megrendezett jegybankelnöki találkozón.
Új, többpólusú gazdasági világrend van kialakulóban, az új
erőközpontok között pedig Kína áll az első helyen - mondta Orbán
Viktor, aki a kelet-közép-európai régió országait is felemelkedő
erőközpontnak nevezte, rámutatva: azok a következő 5-10 évben Európa
gazdasági motorját adják.
A két felemelkedő központ gazdasági kapcsolatainak erősítését
hangsúlyozva rámutatott: Kínához ideológiamentesen kell közelíteni,
"el kell fogadni, hogy különbözőek vagyunk", különbözően irányítjuk
országainkat. A feladat szerinte nem az ítélkezés, hanem a közös
érdekek keresése.
Orbán Viktor méltatta a Magyarország és Kína között fennálló 70
éves diplomáciai kapcsolatot. Emellett az új korszak
sikertörténetének nevezte a térség és Kína gazdasági kapcsolatát.
A tizenhat régiós ország és Kína első ízben megrendezett
jegybanki konferenciájával kapcsolatban kijelentette: már nem elég
befektetési és kereskedelmi téren keresni az együttműködést, azt a
pénzügyek terén is meg kell tenni.
A balkáni országokról szólva közölte: azok gyors fejlődést
mutatnak, a közép-európai országok pedig a leginkább elkötelezettek
a régió uniós tagsága ügyében.
A kormányfő Kínát nem átmenetileg növekvő gazdaságú országnak,
hanem "állócsillagnak" nevezte, amely hosszú ideig lesz a
világgazdaság meghatározó szereplője, és amelynek valutájával is
számolni kell. Fel kell készülni arra, hogy a világkereskedelemben a
dollár elveszítheti egyeduralmát - hangoztatta, de beszámolt arról
is, hogy Magyarország a jövőben is tervezi, hogy jüanban bocsásson
ki államkötvényeket.
"Ha bocsátunk ki külföldön kötvényt, az a keleti irányba fog
történni" - fogalmazott és elmondta: keresik a módját annak, hogy a
kétoldalú kereskedelemben a jüan legyen az elszámoló pénz. Szerinte
ebben inkább a lehetőséget, és nem a veszélyt kell látni.
Az új világrendben a tudásnak, a tehetségnek és a kreativitásnak
kiemelkedő szerepe lesz - jelentette ki, hangsúlyozva: a
szakemberekért folytatott egyre élesebb harcban Magyarország és a
térség országai nem megvásárolni akarják a tudást, hanem létrehozni.
Célnak nevezte, hogy 2020-ra az ország a GDP 1,8 százalékát,
vagyis mintegy 1000 milliárd forintot fordítson a kutatás-fejlesztés
támogatására.
Orbán Viktor a jegybankok szerepének változásáról is beszélt az
új világrendben, döntő jelentőségűnek ítélve a nemzeti bankok és a
kormányok együttműködését. Kifejtette: a jegybankoknak a pénzügyi
stabilitást kell megteremteniük, míg a kormányoknak a politikai
stabilitást, így védhetők ki a válságok - mutatott rá. Azon
véleményének is hangot adott, hogy a jegybankok erőteljesebben is
bekapcsolódhatnának a gazdaság és a kereskedelem fejlesztésébe.
A miniszterelnök egy újabb gazdasági válság lehetőségére is
ráirányította a figyelmet, mint mondta, az elemzésekben 70
százalékos arányban kerül elő egy, a 2008-asnál kisebb visszaesés
lehetősége, ezért szerinte nem fordulhat elő, hogy egy kormánynak ne
legyen terve egy ilyen helyzetre.
"Kereskedelmi háborúkról" is szólt, rámutatva: az Egyesült
Államok a hegemón szerepének megőrzése érdekében törekszik a
kereskedelmi viszonyok átalakítására. Kijelentette ugyanakkor: "ez a
háború nem a mi háborúnk, de hatással van ránk", ezért egyszerre
kell megtartanunk a jó kapcsolatainkat a különböző ellenérdekelt
felekkel és képesnek lenni jó kapcsolatokat kiépíteni. Kínát,
Németországot vagy az Egyesült Államokat egyszerre kell érdekeltté
tenni országunk és a térség sikeressé tételében - hangsúlyozta.
A migrációról is szólt a kormányfő, hangsúlyozva: az át fogja
alakítani az életünket. Nyugat-Európa átalakulása szerinte
megállíthatatlan, ezért, ha a gazdasági viszonyok kiegyenlítődnek,
és fennmarad a szabad mozgás Európában, akkor Magyarország következő
kormányainak is választ kell adniuk számos kérdésre ezzel
kapcsolatban - vélekedett, és arról is szólt, hogy az afrikai és
ázsiai demográfiai mutatók újabb és újabb migrációs hullámokat
vetítenek előre.
A jegybank és a kormány együttműködésének lehetőségéről szólva
zárta szavait. Ha Eurázsiát komolyan meg "akarjuk építeni", ahhoz
szerinte világméretű hálózatba kell kötni Közép-Európát, a Balkánt
és Kínát, amely jelentős infrastrukturális fejlesztéseket, így tőkét
igényel. A jegybankoknak szerinte nagyobb szerepet kell vállalniuk
ezen tőke előteremtésében, de olyan programokhoz is segítséget kell
nyújtaniuk, amely a vállalkozásokat fejleszti, de szerinte a
jegybank az oktatásban is nagyobb szerepet vállalhat.