Palkovics: a kormány nem akar beleszólni, mely területekre fordítja forrásait az Akadémia
Budapest, 2018. június 18., hétfő (MTI) - A kormány nem akarja a kutatóintézetek irányítását átvenni és nem akarja megmondani, hogy az egyes kutatók mivel foglalkozzanak, ez az Akadémia feladata, hiszen ő irányítja a saját kutatóintézeteit - fogalmazott Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az Echo TV-nek adott hétfő esti interjújában.
A miniszter felidézte, hogy az Innovációs és Technológiai
Minisztérium létrehozásával a kormány szándéka az volt, hogy
kiderítse, hogyan lehet a költségvetési forrásokat a leghatékonyabb
módon a tudományos kutatásokra fordítani, nem kétségbe vonva az
alapkutatások jelentőségét és létfontosságát. Mindezek mellett
azonban úgy véli, a magyar közösség számára fontos területeket
valamilyen formában meg kell határozni.
Felidézte, hogy az egyetemeken négy éve ennek megfelelően
történik a kutatások finanszírozása: az egyetemekkel megállapodik a
kormány a támogatott tématerületekről, amiket az oktatási
intézmények maguk jelölnek ki. Ezek után megkapják az erre szánt
összeget, és az egyetem dönti el, hogy az egyes kutatók milyen
területen dolgozzanak.
Az új költségvetési tervezet célja, hogy a magyar tudós közösség
állapodjon meg abban, mely területeket tartja fontosnak, de legyenek
olyanok, amelyek valamilyen módon a közösség érdekeit szolgálják -
mondta Palkovics László.
A miniszter kiemelte, hogy a kormány nem akar bizonyos
területektől támogatást megvonni, hanem azt szeretné, hogy egy
szakmai, tudományos grémium döntse el, a modern világ mely
kihívásaira kell válaszokat találni.
Felidézte, hogy az Akadémia elnöksége előtt tartott
prezentációjában néhány nappal ezelőtt elmondta, hogy a világnak
számos új technológiai és társadalmi kihívással kell szembenéznie, s
hogy melyek ezek közül a legfontosabbak, azokat együtt kell
meghatározni.
A juttatások hasznosulásáról úgy fogalmazott: az Akadémia és az
egyetemek dolga, hogy mérjék, mennyire hasznosul egy adóforint egy
kutatási projekt esetén. Ez a mérés azonban csak később jön,
"először azt kellene tudni, hogy mit akarunk" - fűzte hozzá.
Hangsúlyozta, hogy az európai kutatások eredményessége elmarad
az észak-amerikai vagy az ázsiai országokétól, s ez indokolja azt
is, hogy az európai uniós finanszírozás is egyre jobban fókuszál
azon területekre, amelyeken valamilyen elvárás megfogalmazódik.
"Határozzuk meg azt a célt, területet amivel foglalkozni akarunk,
amiben jók akarunk lenni és azt finanszírozzuk" - mondta.
"Ami most történik Magyarországon, az egyáltalán nem különbözik
attól, ami az Európai Unió 2021-2027-es időszakának a tudomány
finanszírozásában meg fog jelenni" - emelte ki.
Mint mondta, a kormány bizonyos szempontból strukturáltabbá
szeretné tenni ezeket a területek a szakmai közösség döntései
alapján. A kormány egyértelmű szándéka, hogy a magyar kutatás és a
magyar tudomány érdekei ne sérüljenek, hanem jusson rá több forrás,
és legyen még eredményesebb. Palkovics László azonban úgy vélte,
"ezt a megközelítést erőteljesen zavarja", ha egy ilyen vitát a
"sajtóban kell lefolytatni".
Az innovációs miniszter úgy vélte, ebben a pillanatban az
látszik, hogy a kormány tárgyalási és "tisztán szakmai szándékaival
szemben" egy politikai helyzet generálódik, amely hasonlít néhány
más korábbira is.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöksége pénteken rendkívüli
ülést tartott, hogy meghatározza azokat a legfontosabb pontokat,
amelyeket aggályosnak tart a szerdán benyújtott költségvetési
tervezetben, és felhatalmazta a testület elnökét, hogy ez alapján
folytasson tárgyalásokat a kormány képviselőivel. Az ülés témái a
2019. évi költségvetési törvénytervezet MTA-t érintő javaslata,
illetve a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló törvény módosítási
javaslata voltak. Az ülésen részt vett Palkovics László innovációs
és technológiai miniszter is. Palkovics László a kormány
álláspontját ismertetve úgy fogalmazott: az erőforrások hatékonyabb
felhasználására, az eredményesség érdekében erőteljesebb
koordinációra van szükség.