Prágai megemlékezés Csehszlovákia 1968-as megszállásáról
Prága, 2019. augusztus 21., szerda (MTI) - Csehszlovákia megszállása 1968 augusztusában a Szovjetunió vezette Varsói Szerződés országainak hadseregei által az újkori cseh történelem egyik legfontosabb, és egyben egyik legszomorúbb eseménye - jelentette ki Jaroslav Kubera, a cseh parlamenti felsőház, a Szenátus elnöke szerdán Prágában a közszolgálati Cseh Rádió épülete előtt megtartott hivatalos megemlékezésen.
Kubera szerint Európa, benne az egykori Kelet-Európa békéje a
kommunista rendszerek harminc évvel ezelőtti bukása után sincs még
teljes mértékben biztosítva. "Európa keleti határai ismét ki vannak
téve Oroszország terjeszkedési törekvéseinek, a déli határoknak a
migráció nyomásának kell ellenállniuk, míg a kontinens nyugati
részén az európai államok egysége gyengülésének vagyunk tanúi" -
jelentette ki a cseh felsőház polgári demokrata (ODS) elnöke.
Leszögezte: veszélyesnek tartja, hogy napjainkban is vannak
politikusok, akik erővel oldanák meg a problémákat, ahelyett, hogy
tisztelnék a demokráciát és annak értékeit.
Radek Vondrácek, a cseh parlamenti alsóház, a Képviselőház
elnöke rámutatott: a szabad sajtó volt az 1968-as csehszlovákiai
események egyik pillére és mozgatója. Külön kiemelte a média
tevékenységét a kritikus augusztusi napokban, amikor az nemcsak
szabadon tájékoztatott, hanem a megszállás elleni békés
tiltakozásokra is mozgósított.
A megemlékezésen nem vett részt Milos Zeman államfő és Andrej
Babis miniszterelnök, akit tavalyi beszéde alatt kifütyültek. Babis
az idén a Twitteren közölt bejegyzésében emlékezett, és "külföldi
hatalom inváziójának", valamint "konkrét személyek
bűncselekményének" minősítette az 1968. augusztusi csehszlovákiai
eseményeket.
A Szovjetunió vezette Varsói Szerződés öt tagállamának
(Szovjetunió Bulgária, Lengyelország, Magyarország, NDK) hadseregei
1968. augusztus 21-én rohanták le Csehszlovákiát, hogy véget
vessenek a "prágai tavaszként" ismert politikai és gazdasági
reformfolyamatnak, amelyet Moszkva a korabeli szocialista tábor
számára veszélyesnek minősített.
A bevonuló katonaság és a csehszlovák lakosság között számos
helyen összetűzésekre került sor. A legvéresebb konfliktus a
korabeli Csehszlovák Rádió prágai épületénél játszódott le, ahol 17
civil személy vesztette életét. A megszállást követő hetekben a
legújabb kutatások szerint összesen 141 csehszlovák állampolgár halt
meg.