Putyin: Moszkvának normalizálnia kell kapcsolatait Washingtonnal
Moszkva, 2018. december 20., csütörtök (MTI) - Oroszországnak normalizálnia kell kapcsolatait az Egyesült Államokkal - jelentette ki az orosz elnök csütörtöki évzáró moszkvai sajtóértekezletén.
Vlagyimir Putyin ugyanakkor nem tudta megmondani, hogy
találkozik-e a közeljövőben Donald Trump amerikai elnökkel. Korábban
John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó az orosz-amerikai
csúcs megrendezését a november 25-i kercsi incidens során elfogott
24 ukrán tengerész és három elfoglalt katonai vízi jármű
visszaszolgáltatásától tette függővé.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy Oroszországnak vannak-e
világuralmi törekvései, Vlagyimir Putyin kijelentette: Moszkva
külpolitikájának célja a legkedvezőbb feltételek biztosítása az
orosz gazdaság fejlődéséhez. A NATO külső ellenségképének
fenntartásához szükséges, a történelmi félelmeket kihasználó
klisének nevezte az Oroszországgal szemben hangoztatott vádakat.
Szerinte az Egyesült Államok törekszik dominanciára katonai
költségvetése meghaladja a 700 milliárd dollárt, szemben a 46
milliárdos orosz büdzsével.
Készségét fejezte ki arra, hogy rendezze a megromlott viszonyt
Nagy-Britanniával is. Kiemelte ugyanakkor, hogy a Szkripal-ügy - a
Szergej Szkripal volt orosz-brit kettős ügynök és lánya ellen
márciusban Angliában elkövetett mérgezéses merénylet - is eszközként
szolgált az újabb gazdasági büntetőintézkedések bevezetéséhez.
Putyin szerint a szankciókkal és az oroszellenességgel a Nyugat az
orosz gazdaság növekedését igyekszik visszafogni.
Rámutatott, hogy az orosz gazdaság alkalmazkodott a
szankciókhoz, és egyes esetekben, így az agrárszférában, a saját
javára fordította.
Putyin arra figyelmeztetett, hogy nem szabad alábecsülni a
nukleáris háború veszélyét, és hogy a fegyverzetellenőrzés
szerződési rendszerének széthullása fegyverkezési versenyhez vezet.
Szavai szerint Oroszország a szárazföldi állomásoztatású közepes és
rövid hatótávolságú rakéták (INF) felszámolásáról és a hadászati
nukleáris eszközök csökkentéséről szóló Start-3 szerződés amerikai
felmondása esetén ugyanúgy a paritás fenntartására fog törekedni,
ahogy azt tette azt követően is, hogy az Egyesült Államok kivonult a
hadászati rakétavédelmi rendszerek kiépítését korlátozó (ABM)
szerződésből.
Az orosz vezető óvott attól, hogy az Egyesült Államok kis
kapacitású nukleáris eszközök rendszerbe állításával leszállítsa a
nukleáris küszöböt, vagy hagyományos robbanótöltettel felszerelt
ballisztikus rakétát bocsásson fel, mert az összetéveszthető egy
nukleáris eszköz indításával, ami globális katasztrófához vezet.
Abszolút megengedhetetlennek nevezte, hogy az Egyesült Államok
beavatkozzon az ukrajnai egyházi ügyekbe. Felhívta a figyelmet arra,
hogy a kérdésről Mike Pompeo amerikai külügyminiszter telefonon
tárgyalt Kijevvel.
Az orosz elnök szerint az "egyesített szakadár" ukrajnai ortodox
egyház állami beavatkozással történő létrehozásának célja az volt,
hogy az orosz és az ukrán népet még jobban eltávolítsa egymástól az
ukrán elnökválasztás küszöbén. Az orosz elnök nyugtalanságát fejezte
ki amiatt, hogy az egyházi vagyon újrafelosztása véres konfliktushoz
vezethet Ukrajnában.
Mint mondta, a Kercsi-szoros közelében történt orosz-ukrán
tengeri incidens megnövelte "az egyik ukrán elnökjelölt"
támogatottságát. Anélkül, hogy kiejtette volna az újraválasztásra
törekvő Petro Porosenko ukrán államfő nevét, azt hangoztatta, hogy
az egyik jelölt a "provokációval" Ukrajna érdekeinek rovására érte
el célját.
Hangot adott álláspontjának, miszerint az a tény, hogy egyetlen
tengerész sem vesztette életét az incidensben, "nagy csalódottságot
keltett" az ukrán körökben. Mint mondta, az elfogott ukránok sorsa
az ellenük tiltott határátlépés címén elindított bírósági eljárás
lezárása után dől majd el. Putyin, aki készségét fejezte ki az
Azovi-tenger hasznosításáról megkötött orosz-ukrán szerződés
tiszteletben tartására, valamint a hajózás körül kialakult helyzet
javítására, elmondta, hogy az orosz-ukrán kereskedelmi forgalom az
ukrán vezetés "legjobb erőfeszítései ellenére" is növekszik.
Üdvözölte és helyesnek nevezte a Szíriából történő
csapatkivonásról hozott amerikai döntést. Hangot adott
álláspontjának, hogy az amerikai erők jelenlétére nincs szükség a
szíriai konfliktus politikai rendezéséhez. Megismételte az orosz
álláspontot, amely szerint az Egyesült Államok törvénytelenül
állomásoztatott katonákat az arab országban, mert jelenlétüket sem
az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem hagyta jóvá, sem pedig Bassár
el-Aszad szíriai elnök nem kérte.
Hozzátette: még nincs jele annak, hogy Washington valóra
váltja-e elhatározását. Emlékeztetett arra, hogy az amerikai vezetés
az elmúlt 17 évben többször kilátásba helyezte az afganisztáni
csapatkivonást is.
Putyin egyébként egyetértett Trumpnak azzal a megállapításával,
hogy az Iszlám Állam terrorszervezet súlyos veszteségeket szenvedett
el Szíriában, de felhívta a figyelmet arra is, hogy a szélsőségesek
átcsoportosíthatják erőiket.
Az orosz elnök a csaknem négyórás, több televízió által élőben
sugárzott, 14. alkalommal megtartott év végi sajtóértekezletén
egyebek között kijelentette, hogy Marija Butyina, aki Washingtonban
bűnösnek mondta magát az Egyesült Államok elleni összeesküvésben,
nem orosz szakszolgálatok utasítására cselekedett. Az elnök úgy
vélekedett, hogy a nőt alaptalanul börtönözték be.
Kitért a Wagner katonai magántársaság tevékenységére is. Úgy
vélekedett, hogy annak joga van érdekeit érvényesíteni a világon, ha
tevékenységével nem sérti meg az orosz törvényeket.
A magánéletéről nyilatkozva azt mondta, hogy "rendes emberként,
valamikor" meg kell majd nősülnie. Az elvált államfő az új
választottja nevét nem árulta el.