Budapest, 2019. szeptember 26., csütörtök (MTI) - Magyar emigráció és a nemzetközi kapcsolatok alakulása Rákóczitól napjainkig címmel rendeztek konferenciát a II. Rákóczi Ferenc-emlékév keretében csütörtökön Budapesten, a Gül Baba kulturális központban.
Schaller-Baross Ernő, a Miniszterelnökség nemzetközi ügyekért
felelős helyettes államtitkára a Gül Baba Türbéje Örökségvédő
Alapítvány és a Rákóczi Emlékév Testület által megrendezett fórum
megnyitóján elmondta: II. Rákóczi Ferenc kiemelkedő személyisége,
egyben jelképe és tükörképe a magyar történelem vérzivataros
időszakának.
A fejedelem életműve szellemiségében hű jelmondatához: "Istennel
a hazáért és a szabadságért" - közölte, hozzátéve, hogy a magyar
történelem három pilléréről van szó, amelyek együtt biztos alapot
nyújtanak, egyik a másik nélkül azonban ingatag.
A helyettes államtitkár kiemelte, II. Rákóczi Ferenc ismerte és
értette a korabeli Európa szellemiségét. Alkalma nyílt megismerni a
körülötte lévő világot és az európai történelmet. Ebben a szellemben
ismerte Magyarország helyét, és a nemzeti hagyományok talaján állva
Európát formáló politikát kívánt megvalósítani.
Szellemi öröksége, politikai testamentuma nemcsak abban segít,
hogy "képesek legyünk megérteni múltunkat, hanem építi és formálja
jövőképünket" - tette hozzá.
"Rákóczi eszméjéből merítettek erőt '48 hősei, '56
forradalmárai, de nagysága, jelleme korunk fiataljait is
vezérelheti" - fogalmazott Schaller-Baross Ernő.
Közölte: Magyarország ma erős, független és keresztény értékeken
alapuló állam Európa szívében. E három ismérv teljesülése II.
Rákóczi Ferenc számára is elérendő cél volt.
"Erkölcsi kötelességünk, hogy gondozzuk Rákóczi fejedelem
emlékét, hogy Magyarország olyan nemzet maradhasson, amely képes
megőrizni egy ezeréves történelmű állam méltó helyét Európában" -
hangsúlyozta Schaller-Baross Ernő.
Schőberl Márton, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kulturális
diplomáciáért felelős helyettes államtitkára elmondta: a legutóbb
1906-ban rendezett ilyen léptékű Rákóczi-megemlékezéseket az ország,
amikor a vezérlő fejedelem és harcostársai földi maradványait
hazahozták Törökországból és a kassai dómban helyezték végső
nyugalomra.
Kiemelte, Rákóczi még ma is népszerű, nagy megbecsülés övezi
Magyarországon.
"Szabadságküzdelme történelmünk máig ható, példaadó, a nemzeti
összetartozást erősítő eleme" - fogalmazott, hozzátéve, a
Rákóczi-emlékév arra is lehetőséget ad, hogy a magyar-török
kapcsolatok egyes kiemelkedő történelmi, illetve kulturális elemeit
is részleteiben vizsgálhassuk.
Gaal Gergely, a Rákóczi Emlékév Testület elnöke emlékeztetett:
tavaly november 27-én döntött úgy a parlament, hogy a 2019-es évet
II. Rákóczi Ferenc emlékének szenteli, erdélyi fejedelemmé
választásának 315. évfordulója alkalmából. Kiemelte, az Országgyűlés
teljes egyetértésben döntött erről, ami azt mutatja: II. Rákóczi
Ferenc a történelem olyan személyisége, aki máig összeköt minden
magyar embert. Az emlékév keretében sok olyan eseményt szerveznek
meg, amely az ő emlékét és az általa vezetett szabadságharc emlékét
idézi fel.
Szalai István, a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány
vezérigazgatója felidézte: tavaly októberben nyitott meg a
felújított türbe, az ahhoz kapcsolódó komplexum és rózsakert.
Kiemelte: ahhoz, hogy egy nemzet meg tudja érteni és meg tudja
élni kultúráját a mindennapokban, a történelmet is érteni kell.
"Ahhoz, hogy két ország kulturális diplomáciáját meg tudjuk élni
maximálisan, érteni kell a két ország történelmének valamennyi
pontját" - mondta, hozzátéve: ezért tartják feladatuknak történelmi
beszélgetések, tudományos párbeszédek kezdeményezését, és ezért
döntöttek úgy, hogy a Rákóczi Emlékév Testülettel közösen Rákóczi
koráról, történelmi és nemzetközi jelentőségéről eseménysorozatot
indítanak.
A konferencia a második része annak a sorozatnak, amelynek első
állomása a Tusnádfürdőn tartott kerekasztal-beszélgetés volt.
Az előadók II. Rákóczi Ferenc rodostói emigrációja kapcsán
felidézik a különböző történelmi korokban emigrációba kényszerült
nagyjaink életét, tevékenységét és hatásukat a nemzetközi viszonyok
alakulására. Az előadások és a kerekasztal-beszélgetés lehetőséget
nyújtanak az egykori befogadó országokkal való mai külpolitikai és
külgazdasági viszonyok áttekintésére is, elsősorban Törökország
viszonylatában.