Szakértő: Kína reformokkal enyhítheti a gazdasági növekedés lassulását
Budapest, 2018. július 12., csütörtök (MTI) - Reformok szükségesek ahhoz, hogy Kína lassítsa gazdasági növekedésének visszaesését, és elkerülje a közepes jövedelem csapdáját - mondta Caj Fang, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia (CASS) elnökhelyettese csütörtökön Budapesten, az Antall József Tudásközpont nyári egyetemének keretében megtartott előadásán.
Az akadémikus a lakóhely-regisztráció rendszere, a népesedési
politika, az állami kézben lévő vállalatok, a képzések, az
adópolitika, illetve a finanszírozási- és a bankrendszer reformjának
szükségességét emelte ki. Hangsúlyozta: minél több területen
hajtanak végre reformokat, annál nagyobb mértékben enyhíthető a
gazdasági növekedés lassulása, mely azonban elkerülhetetlen
folyamat. E folyamat lassítására azért van szükség, hogy az ország
gazdasági fejlődése ne torpanjon meg azelőtt, mielőtt elérné a magas
jövedelmi státuszt.
A gazdaságkutató rámutatott: az elmúlt negyven év gazdasági
fejlődésének egyik legfontosabb tényezője az ország kedvező
demográfiai helyzete volt. Az 1980 és 2010 közötti időszakban
ugyanis a munkaképes korú lakosság jelentősen megnőtt, miközben az
eltartottak száma stagnált, ez a jelenség pedig lehetőséget
biztosított arra, hogy a Teng Hsziao-ping elnök által 1978-ban
bevezetett nyitás és reform politika lendületes és hosszan
fenntartható gazdasági fejlődést eredményezzen. Caj hangsúlyozta:
azok a közgazdászok, akik szkeptikus véleményt fogalmaztak meg az
ország gyors gazdasági fejlődésének fenntarthatóságával
kapcsolatban, nem számoltak ezzel a tényezővel, mert ez a
demográfiai minta egyetlen másik fejlődő országra sem jellemző.
A gazdasági növekedés mögött álló további tényezők között a
kutató említést tett arról, hogy a tőkeképzés a növekedésnek mintegy
60 százalékát generálja, a korlátlan munkaerő-utánpótlás magas
tőkemegtérülést eredményez, ráadásul a sajátos demográfiai
helyzetnek köszönhetően Kína rendelkezik a világ legmagasabb
megtakarítási és befektetési hányadával. Mindezek mellett az ország
növelte a gazdaság termelékenységét, a munkaerőt és forrásokat az
alacsonyabb termelékenységű szektorokból - például a mezőgazdaságból
- a magasabb termelékenységű ágazatokba átirányítva - húzta alá az
akadémikus.
Caj előadásában kitért arra is, hogy 2010 után a korábbi kedvező
demográfiai helyzet fokozatos megszűnésnek indult, és a fejlődő
országok között mára Kína vált a leggyorsabb mértékben öregedő
társadalommá. Ez a fordulat pedig a növekedési ráta visszaesését
eredményezi. Ugyancsak a növekedést lassítja, hogy a
munkabérköltségek elkezdtek felzárkózni a fejlett országokkal, a
magasabb iskolázottság következtében az emberi tőke utánpótlása
lelassul, a tőkemegtérülés csökken, és a munkaerő mobilitása stagnál.