Szerbia és Koszovó között ismét megrekedtek a tárgyalások

    Belgrád, 2018. november 9., péntek (MTI) - Ismét megrekedtek a tárgyalások Szerbia és Koszovó között, a két ország államfője csütörtökön Brüsszelben nem ért el előrelépést a 2013-ban megkezdett párbeszédben.
hirdetés
    A szerbiai közszolgálati televíziónak (RTS) Aleksandar Vucic szerb elnök azt mondta, hogy Szerbia addig nem vesz részt a további tárgyalásokon, amíg Koszovó vissza nem vonja a "törvényellenes" lépéseit. A szerb államfő ezzel arra utalt, hogy Pristina néhány napja tíz százalékkal megnövelte a Szerbiából érkező termékek vámját, valamint Ramush Haradinaj koszovói kormányfő bejelentette, hogy még november folyamán megalakul a koszovói hadsereg, és egyik alakulatát az északi, szerblakta részre vezénylik majd.

    Aleksandar Vucic rámutatott, hogy a védővám bevezetésével Koszovó felrúgta a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodást (CEFTA), míg a hadsereg felállítása az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244-es határozatát sérti, amelynek alapján Koszovó területén csak nemzetközi haderő tartózkodhat.

    Hashim Thaci koszovói államfő szerint a szerb küldöttség agresszív hangnemben akart tárgyalni, míg a koszovói delegáció megindokolta, hogy mit miért tett. Mint mondta: nem könnyű a szerb küldöttséggel tárgyalni, mert agresszívek és arrogánsak.

    A brüsszeli párbeszédet vezető Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője mindkét felet arra szólította fel, hogy vegyenek vissza agresszív retorikájukból, és fordítsanak több figyelmet a párbeszéd folytatására, ugyanis ez a feltétele mindkét ország európai uniós csatlakozásának.

    A két elnök korábban a fennálló nyitott kérdések tárgyalása mellett kardoskodott, és mindketten kijelentették, rendezni kell Belgrád és Pristina kapcsolatát, mégis a legutóbb július közepén ültek tárgyalóasztalhoz, és akkor sem sikerült előrelépést elérniük a vitás kérdések megoldásában.

    Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, Belgrád azonban ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet.