Szijjártó: Magyarországnak és az erdélyi magyarságnak is érdeke a jó magyar-román kapcsolat
Bukarest, 2018. november 9., péntek (MTI) - Magyarországnak és a Romániában élő magyarságnak is egyértelmű érdeke, hogy a két ország között jó kapcsolat legyen, ezért mind a magyar, mind a román fél sokat tett az utóbbi időben - mondta az MTI-nek nyilatkozva Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Bukarestben, miután találkozott Teodor Melescanuval, a román diplomácia vezetőjével.
Megemlítette: olyan érzékeny, a magyar fél számára fontos
kérdésekben sikerült előrelépést elérni, mint a marosvásárhelyi
katolikus gimnázium újraindítása, a tanügyi törvény módosítása és a
tankönyvszabályozás.
"Kifejezetten nagyra becsüljük azt, hogy a marosvásárhelyi
katolikus líceumnak az újraindítását a román kormány az ígéreteinek
megfelelően elérte, így szeptembertől a magyar gyerekek
Marosvásárhelyen újra a katolikus magyar iskolában tudnak tanulni,
mint ahogy a román tanügyi törvény módosítása vonatkozásában is a
Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) javaslatainak megfelelő
jogszabály született. A tankönyvekre vonatkozó szabályozást is úgy
módosították Romániában, hogy a magyar gyerekeknek szánt
tankönyveket a magyar pedagógusok dolgozhatják ki, ezek mind pozitív
irányba mutatnak a magyar nemzeti közösség szempontjából itt
Romániában, Erdélyben, a Székelyföldön" - közölte.
Mindez alátámasztja azt a stratégiát, hogy Magyarország és
Románia közös sikertörténetekkel tudja elérni annak a bizalmi
bázisnak az újraépítését, amelyre alapozva a nehéz kérdések is
megoldhatók - mutatott rá Szijjártó Péter.
"Az elmúlt időszakban nagyon sokat tettünk annak érdekében, hogy
a párbeszéd és a stratégiai partnerség jellemezze Magyarország és
Románia kapcsolatát, és el kell ismerni, hogy a jelenlegi román
kormány is sokat tett ennek érdekében" - állapította meg a
tárcavezető.
Román vendéglátójával folytatott megbeszélése témáit sorolva a
külgazdasági és külügyminiszter fontosnak nevezte, hogy a következő
időszakban a két ország szorosabbra fűzze energetikai
együttműködését.
Elmondta: a magyar és román oldalon zajló
infrastruktúrafejlesztések nyomán jövő évtől fizikai lehetőség lesz
1,75 milliárd, 2022-től pedig 4,4, milliárd köbméternyi gáz
magyarországi irányú szállítására évente.
"Reméljük, hogy a Fekete-tengeren található gázmezők
kitermeléséről minél előbb döntést hoznak az amerikai és
osztrák-román gázipari vállalatok, amelyekkel a szükséges
szerződéseket minél előbb meg tudjuk kötni. Mindent megteszünk, hogy
hosszú távon Romániából is tudjunk gázt vásárolni, mindenesetre
ennek a fizikai feltételei jövő évtől elő fognak állni" - magyarázta.
Melescanuval megállapodtak arról, hogy a helyi közösségek életét
megkönnyítendő, a Dombegyházánál és Eleknél található, jelenleg heti
egy alkalommal nyitva tartó határátkelőhelyeket állandóan nyitva
tartóvá teszik, 2020 végére pedig a magyar M4-es és a román A3-as
autópálya összekötése megtörténik, ettől kezdődően Nagyvárad
gyorsforgalmi úton is elérhető lesz Magyarországról.
A Budapestet Kolozsváron keresztül Bukaresttel összekötő
gyorsvasút tervének előkészítése is jól halad, a magyar fél
egymilliárd forintot különített el a megvalósíthatósági tanulmány
elkészítésére - számolt be.
"Hasonlóan látjuk az Ukrajnában a kisebbségekkel kapcsolatban
előállt helyzetet is. Ukrajna megsérti a kisebbségek nemzetközi
jogszabályokban rögzített jogait, mind a román, mind a magyar
közösségtől számos, a nyelvhasználathoz, oktatáshoz fűződő jogot
elvettek, és bár más-más stratégia mentén haladunk, egyetértünk
abban, hogy ez egy nemzetközi jogsértés, amelynek megszüntetését
minél hamarabb el kell érni" - hangsúlyozta a külgazdasági és
külügyminiszter.
Szijjártó Péter köszönetet mondott Teodor Melescanunak, hogy a
román külügyminiszter pártja, a liberális ALDE EP-képviselői a
Sargentini-jelentés ellen szavaztak, kiálltak Magyarország mellett.
"Arról biztosítottam a külügyminiszter urat, hogy Magyarország
sem fog semmilyen politikai alapon, elfogult nem kormányzati
szervezetek véleménye alapján elindított politikai támadást
támogatni Románia ellen" - szögezte le Szijjártó Péter.
Arra a kérdésre, hogy felmerült-e a román centenárium - az
Erdély és a Román királyság egyesülését kikiáltó 1918-as
gyulafehérvári román nemzetgyűlés századik évfordulójának - kérdése,
Szijjártó Péter elmondta: ez mindig szóba kerül, a maga részéről a
kölcsönös tisztelet fontosságára hívta fel a román külügyminiszter
figyelmét, amire a magyar kormány egyébként általában a
külpolitikáját alapozza.
"Tudomásul kell venni, hogy bizonyos történelmi dátumok
mást-mást jelentenek különböző nemzetek, különböző országok számára.
Egy történelmi dátum jelenthet örömet az egyik oldalon és fájdalmat
a másikon. Ezt tiszteletben kell tartanunk, és nem szabad arra
kényszerítenünk a másikat, hogy hasonlóképpen érezzen. Azt kértem,
tartsuk tiszteletben egymás érzéseit, és ne akarjunk egymásra
kényszeríteni semmilyen álláspontot" - mondta a külgazdasági és
külügyminiszter.
Bukaresti látogatása alkalmával Szijjártó Péter Liviu Dragnea
házelnökkel, a bukaresti kormány vezető erejét adó Szociáldemokrata
Párt elnökével is megbeszélést folytat, délután pedig Kolozsváron
találkozik Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel, erdélyi magyar
vállalkozókkal és az egyházak vezetőivel.
(FOTÓ)