Világszerte drasztikusan csökken a termékenységi arányszám
London, 2018. november 9., péntek (MTI) - Világszerte drasztikusan csökkent a termékenységi ráta az 1950 és 2017 közötti időszakban - derült ki a The Lancet című orvosi folyóiratban publikált új tanulmányból, amely szerint a világ országainak csaknem felében immár nem születik elegendő gyermek a népesség méretének fenntartásához.
A mutatók szerint 1950-ben a nők átlagosan 4,7 gyereket szültek
az életük során. 2017-re a termékenységi ráta csaknem megfeleződött,
2,4 gyermekre csökkent.
Az egyes országok között óriásiak a különbségek. A
nyugat-afrikai Nigerben átlagosan 7,1, a Földközi-tenger keleti
medencéjében fekvő Cipruson egy gyereket szülnek a nők - írja a BBC
hírportálja.
Amikor egy ország átlagos termékenységi rátája nagyjából 2,1 alá
csökken, akkor a népesség idővel zsugorodni kezd. (Azokban az
országokban, ahol magas a gyermekkori halálozási ráta, ott a
populáció fenntartásához szükséges minimális születési szám jóval
magasabb.) A vizsgált időszak kezdetén, vagyis 1950-ben még a világ
egyetlen országa sem tartozott ebbe a kategóriába.
"Elérkeztünk a vízválasztóhoz, amikor a világ országainak
felében a termékenységi ráta nem éri el a fenntartáshoz szükséges
szintet, vagyis a népesség csökkenhet ezekben az országokban" -
mondta Christopher Murray, a Washingtoni Egyetem professzora.
A gazdaságilag fejlettebb országokban, Európa államainak
többségében, Észak-Amerikában, Dél-Koreában és Ausztráliában
alacsonyabbak a termékenységi ráták. Mindez nem azt jelenti, hogy
ezekben az országokban csökken a népesség, legalábbis egyelőre nem,
mivel egy populáció méretét a születési és halálozási arányok,
valamint a kivándorlás együttesen határozzák meg. Akár egy
nemzedéknyi időbe is telhet, mire a termékenységi arányok változásai
éreztetni kezdik a hatásukat.
A kutatók szerint - noha a világ országainak felében még
elegendő gyermek születik -, ahogy egyre több nemzet válik
gazdaságilag fejlettebbé, úgy egyre több országban lesz alacsonyabb
a születések száma.
A termékenységi ráta csökkenésének semmi köze a spermaszámhoz
vagy a termékenységgel kapcsolatban felmerülő egyéb tényezőkhöz,
hanem három fő pillérhez köthető: az alacsonyabb gyermekkori
halálozás miatt a nők kevesebb gyereket szülnek, könnyebben
hozzáférhetőek a fogamzásgátló módszerek, továbbá egyre nagyobb
arányban vannak jelen a nők az oktatásban és a munkaerőpiacon.
George Leeson, a népességöregedéssel foglalkozó Oxford Institute
of Population Ageing igazgatója szerint azonban mindennek nem kell
feltétlenül rossz dolognak lennie, amennyiben az egész társadalom
képes alkalmazkodni a nagyszabású demográfiai változásokhoz. A
szakember szerint a munkahelyeknek számos változtatást kell majd
bevezetniük és újra kell gondolni a - Nagy-Britanniában jelenleg 68
éves korban maximalizált - nyugdíjazás gyakorlatát is.
A kutatók arra is emlékeztetnek, hogy, noha a változás komoly
kihívások elé állíthatja a társadalmakat, számos jótékony hatással
lehet az emberiség által kizsákmányolt természetre.