Berlin, 2019. december 12., csütörtök (MTI) - Több százmillió eurót fordít a következő években a holokauszt áldozatainak támogatására, a náci rezsim idején az üzemeikben dolgoztatott kényszermunkások kártérítésére és a nyugati demokrácia erősítésére a Reimann család, Németország leggazdagabb gyáriparos dinasztiája, amely náci múltjának feldolgozása révén jutott erre az elhatározásra.
A Calgon vízlágyítótól a Jacobs kávén át a Gucci parfümig
világszerte ismert márkák sorát egyesítő JAB Holdingot ellenőrző
família családi alapítványának csütörtöki közleménye szerint minden
követ megmozgatnak, hogy azonosítsák és megtalálják a nácizmus
korszakában a gyáraikban dolgoztatott kényszermunkásokat, és
kártérítést fizessenek nekik vagy közvetlen leszármazottaiknak. Erre
5 millió eurót (1,7 milliárd forint) különítettek el.
Eddig 838 embert azonosítottak, egyikük sem zsidó vallású és
egyikük sem koncentrációs táborból került az akkoriban a Benckiser
nevet viselő céghez, amelyet idősebb és ifjabb Alfred Reimann
vezetett. Róluk a család megbízásából 2016-ban elkezdett
történettudományi kutatások kimutatták, hogy meggyőződéses
nemzetiszocialisták és antiszemiták, és a náci rendszer nyertesei,
gazdasági haszonélvezői voltak.
A család további 5 millió eurót a holokauszt áldozatainak
támogatására fordít. A pénzt a Németországgal Szembeni Zsidó Anyagi
Követelések Konferenciájával (Claims Conference) együttműködésben
osztják szét a még élő, mintegy 400 ezer áldozat között.
A gyáriparos klán és a diktatúra kapcsolatát a második
világháború után is vizsgálták több hivatalos eljárásban és arra a
megállapításra jutottak, hogy Reimannék nem tettesek, hanem csupán
"társutasok" - a náci rezsim külső támogatói - voltak, vagyonukat és
vállalkozásaikat így megtarthatták.
Az új, független kutatási eredmények viszont egészen mást
mutatnak. Idősebb és ifjabb Albert Reimann "bűnösök voltak,
valójában börtönben lett volna a helyük" - nyilatkozott Peter Harf,
a JAB Holding vezetője még márciusban a kutatás előzetes
eredményeiről.
Mint mondta, amikor a történészek bemutatták előzetes kutatási
jelentésüket a család előtt, "szóhoz sem jutottunk, szégyelltük
magunkat és mindenki fehér volt, mint a fal".
A kutatás során feltárták Alfred Landecker teljes élettörténetét
is. A mannheimi német-zsidó könyvelő egy katolikus nőt vett el,
három gyermekük született, akiket a náci hatalomátvétel után
katolikusnak kereszteltek. Alfred Landeckert származása miatt
1942-ben elhurcolták az Izbica nevű lengyelországi településnél
kialakított zsidó gettóba, ahonnan rendszerint az Belzec vagy a
Sobibór koncentrációs táborba szállították tovább a foglyokat.
Alfred Landecker ezt már nem élte meg, Izbicában érte a halál,
valószínűleg röviddel megérkezése után megölték.
Története azért fontos, mert egyik lánya, Emilie Landecker a
Benckisernél dolgozott és viszonya volt ifjabb Albert Reimann-nal,
akiről egyelőre nem tudni, hogy mennyire ismerte szeretője családi
hátterét. Emilie Landecker három gyermeket szült a gyermektelen
házasságban élő mágnásnak. A házasságon kívüli kapcsolatból származó
gyermekeit 1965-ben adoptálta. Közülük ketten ma is a JAB Holding fő
tulajdonosai közé tartoznak.
A Reimann-família a kutatási eredmények hatására átnevezte és
átszervezte családi alapítványát. A szervezet ezentúl Alfred
Landecker nevét viseli, és a kényszermunkások és a
holokausztáldozatok támogatására fordítandó 10 millió euró mellett
további legkevesebb 250 millió eurót - legalább tíz évig évente 25
millió eurót - fordít céljai megvalósítására.
Ezekről a célokról a többi között azt írták, hogy kötelezik
magukat az antiszemitizmus elleni harcra, a nemzetiszocialista bűnök
emlékezetének ébren tartására és a szembeszállásra a
holokauszttagadókkal.
Hozzátették: tudományos kutatásokat is finanszíroznak, annak
jobb megértésére, hogy milyen tényezők vezetnek "a liberális értékek
visszaszorulásához", valamint "az intézményi stabilitás és a hatalmi
ágak szétválasztásának aláásásához".
"Munkánk fontos céljaként tartjuk számon ennek a trendnek a
megfordítását" - emelték ki, hozzátéve, hogy különösen az
ezredforduló idején született nemzedék (millenials) és az utánuk
következő, úgynevezett Z generáció beállítottságát, értékvilágát
tanulmányozzák majd.
Kifejtették: felépítenek egy akadémiai, tudományos hálózatot is,
amely annak a kérdésnek a vetületeivel foglalkozik majd, hogy miként
lehet megvédeni az etnikai, vallási és kulturális kisebbségeket.
Mint írták, meggyőződésük, hogy a "populista majoritarizmus"
erősödésének közepette a kisebbségek védelme az egyik legfontosabb
ügy a nyugati társadalmak számára.
A német Manager Magazin legutóbbi, 2019 elején közölt
összesítése szerint a Reimann család becsült vagyona 35 milliárd
euró, ezzel az első helyen állnak a német családok vagyon szerinti
rangsorában.