Gulyás: Magyarország egyetért az EU klímacéljaival, de ez nem járhat<áremelkedéssel
Budapest, 2019. december 12., csütörtök (MTI) - Magyarország az EU ambiciózus klímacéljaival egyetért, de világossá kell tenni, hogy e célok elérésének nem lehet következménye az energia- és élelmiszerárak emelkedése - jelentette ki Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten.
A politikus sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a teljes
karbonsemlesség elérése 2050-re szinte vállalhatatlan terheket
jelentene, ezért ennek költségeihez az uniónak hozzá kell járulnia.
E cél teljesítése 50 ezer milliárd forintba kerülne
Magyarországnak, ami azt jelenti, hogy mindenkire minden évben 170
ezer forint kiadás jutna - közölte. Hozzátette: ilyen költségeket a
magyar állampolgárok nem tudnak vállalni.
Gulyás Gergely kiemelte: azt is egyértelművé kell tenni, hogy
atomenergia nélkül nem érhető el a klímasemlegesség célja, továbbá a
szennyező fizet elvét is rögzíteni kell.
Kitért rá: hosszú távon is meghatározók a ma kezdődő uniós
csúcson születő döntések, mert a bizottság új elnöke klímaügyben
előremutató kezdeményezéseket tett.
Senki sem vitathatja, hogy a klímakérdés jelenleg az egyik
legfontosabb kérdés Európában és a világban, az EU-nak és az unió
tagállamainak mindent meg kell tenniük, hogy gazdasági, környezeti
és demográfiai szempontból fenntartható legyen a földrész és a világ
- mondta.
Arról is beszélt, hogy Magyarország az EU 2030-ig vállalt
céljaival egyetért, időarányosan teljesíti is az elvárásokat, és a
karbonmentes villamosenergia részaránya 90 százalék lesz 2030-ra.
Felvetette, mennyire hiteles újabb célokat meghatározni 2050-re,
amikor vannak országok, amelyek nem teljesítik az eddigi elvárásokat
sem.
A miniszter elmondta: a Mátrai Erőmű abból a nemzetbiztonsági
okból fontos, hogy lignittel tud működni, így teljes egészében hazai
forrásból előállított energia termelésére itt van lehetőség.
Nem lehet kettős mérce abban a kérdésben sem, hogy milyen
formában zajlik a Magyarországgal szembeni, 7-es cikk szerinti
eljárás - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
A tárcavezető kifogásolta, hogy a sajtóban megjelent
kiszivárogtatások szerint a magyar kormány ellenezte, hogy a
meghallgatás nyilvános legyen. Ezzel szemben a kormány érdeke mindig
is a legnagyobb nyilvánosság volt - jelentette ki.
Emlékeztetett: az első meghallgatást követően a Twitteren
keresztül értesültek arról, hogy annak jegyzőkönyve nyilvánosságra
került, miután a főtitkárság egy magánszemélynek - egy a CEU-n
oktató vendégprofesszornak - kiadta, és ő nyilvánosságra hozta. Ezt
akkor kifogásolták, mert az ilyen dokumentumoknak van egy
egyeztetési fázisa, amelyben a tagállam észrevételt tehet, és ennek
határidejét sem várta meg a főtitkárság - közölte. Hozzáfűzte: még a
finn soros uniós elnökség is azt jelezte, hogy nem volt erről
tudomása.
Gulyás Gergely hangsúlyozta: ezt követően számon kérni, hogy a
magyar kormány egy államtitkára a saját véleményét rögzítve
Twitteren tudósít a meghallgatásról, a kettős mérce megnyilvánulása
- amelyet Magyarországgal szemben szokássá vált alkalmazni -, és az
uniós tagállamok közötti lojális együttműködés elvét is sérti.
Kijelentette: a kormány továbbra is nyitott az együttműködésre,
de el kell dönteni, hogy milyen formában zajlanak az eljárások, meg
kell határozni, nyilvános vagy zárt-e egy ülés.
Kérdésre közölte: Kovács Zoltánt is megilleti a szólásszabadság,
"nyilván nem magánemberként" volt jelen a meghallgatáson.
Azt mondta: az új Európai Bizottság az új kezdet lehetőségét is
hordozza, de ezeken a meghallgatásokon azt látni, hogy néhány
tagállam képviselői a különböző, Soros György által támogatott
szervezetek dokumentumaiból olvastak fel. Ha kizárnák ezeket a
véleményeket, alig hangzana el bármilyen ellenérv a magyar
állásponttal szemben.
A miniszter közölte: továbbra sem látják a jogi értelmét az
eljárásnak, Magyarország és Lengyelország ellen boszorkányüldözés
zajlik, ellentmondva az uniós szerződéseknek. A tagállamok egy része
politikai okokból azt gondolja, hogy indokolt fellépni Magyarország
ellen, de amikor felteszik a kérdéseiket, nyilvánvaló, hogy
minimális felkészültség nélkül teszik fel azokat - vélekedett.
Megjegyezte: az EU bővítésének jelenlegi helyzete egész Európa
kudarca, az uniónak reális perspektívát kell kínálnia az érintett
országoknak.
Egy arra vonatkozó hírre, hogy a honvédség gépei távoli
célpontokra repültek, a tárcavezető közölte: különböző eseményekre
utaztak a gépekkel, például Dubajba egy kiber-együttműködésről szóló
tárgyalásra, az Egyesült Államokba pedig egy fegyverkiállításra.
Kérdésre kitért rá: az antiszemitizmus sokkal komolyabb probléma
Nyugat-Európában, mint a mi térségünkben, ezért indokolt, ha
nyugat-európai politikusok foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Az
elhibázott bevándorláspolitika is az oka annak, hogy olyan
problémákkal szembesülnek Nyugat-Európában, mint amilyenekkel
korábban nem - vélekedett.
(FOTÓ)