Újabb titkos megállapodást hoztak nyilvánosságra Romániában
Bukarest, 2018. június 18., hétfő (MTI) - Újabb titkos megállapodást került nyilvánosságra Romániában, amelyet a román belföldi hírszerző szolgálat a legfelsőbb bírósággal és a legfőbb ügyészséggel kötött 2009-ben.
A dokumentumot hétfőn a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) hozta
nyilvánosságra, miután a hírszerzés vezetője, Eduard Hellvig
kezdeményezte a titkosítás feloldását. A hírszerzés úgy ítélte meg,
hogy a kilenc évvel ezelőtt megkötött egyezmény jelenleg semmilyen
titkot nem sért, ezért nyilvánosságra hozható.
A dokumentumot George Maior, a hírszerzés akkori vezetője, Laura
Codruta Kövesi akkori legfőbb ügyész, aki jelenleg a
korrupcióellenes ügyészséget vezeti, valamint Nicolae Popa, a
legfelsőbb bíróság volt elnöke látta el kézjegyével. A titkos
megállapodás hét oldalon szabályozza a három intézmény
együttműködését olyan ügyekben, amelyek a nemzetbiztonságot érintik.
A megállapodás információcserére és a három intézmény
tevékenységének összehangolására kötelezte a feleket. Közös
informatikai rendszert alakítottak ki, amelynek biztonságosságát a
hírszerzés szavatolta.
Március végén hozták nyilvánosságra az első ilyen titkos
megállapodást, amely a hírszerzés és a legfőbb ügyészség között jött
létre. Azóta kiderült, hogy a román igazságszolgáltatás legfontosabb
intézményeinek szinte kivétel nélkül volt titkos megállapodása a
hírszerzéssel azt követően, hogy a legfelsőbb védelmi tanács
nemzetbiztonsági kockázatnak nyilvánította a korrupciót.
Romániában a Legfelsőbb Védelmi Tanács még a 2004 és 2014 között
elnöki tisztséget betöltő Traian Basescu idején sorolta a korrupciót
a nemzetbiztonsági kockázatok közé, ezért a SRI a korrupcióellenes
ügyészség által végzett nyomozásokban is részt vett, amit a román
alkotmánybíróság 2016 februárjában alaptörvénybe ütközőnek
minősített.
A román szociálliberális kormánykoalíció szerint az ügyészség és
a hírszerzés együttműködése nyomán átláthatatlan háttérhatalom, az
úgynevezett párhuzamos állam jött létre, amely az elmúlt több mint
egy évtizedben számos visszaélést követett el a korrupcióellenes
harc leple alatt.
Ezzel szemben az ellenzék és Klaus Iohannis államelnök szerint
nem történtek visszaélések, hanem a szociálliberális koalíció
pusztán a korrupcióval gyanúsított politikusait próbálja menteni az
ügyészség és a hírszerzés támadásával.