Ukrán válság - Mintegy ezer azonosítatlan holttest van halottasházakban vagy már eltemetve Ukrajnában
Kijev, 2018. július 12., csütörtök (MTI) - Körülbelül ezer azonosítatlan holttest van jelenleg Ukrajnában halottasházakban vagy már eltemetve - mondta el csütörtökön az ukrán parlament plenáris ülésén Hrihorij Nemirja, a törvényhozás emberi jogi bizottságának elnöke annak a törvénynek a vitájában, amely az eltűnt személyek jogi helyzetét hivatott rendezni.
A bizottsági elnök részletekbe nem bocsátkozott, de a
szövegkörnyezet alapján, amelyben a kijelentését tette,
nyilvánvalóan a Donyec-medencében zajló fegyveres konfliktus halálos
áldozatairól beszélt. A jogszabály egyik társszerzője, Irina
Herascsenko parlamenti alelnök hozzáfűzte, hogy a Vöröskereszt
Nemzetközi Bizottságának (ICRC) adatai szerint Ukrajnában az eltűnt
személyek száma a Donyec-medencei konfliktus mindkét oldalán
együttesen meghaladja a másfél ezret. "A minszki összekötő csoporton
belül több mint 300 ukrán állampolgárt keresünk, polgári személyeket
és katonákat is beleértve, akik eltűnt személynek minősülnek, és
akiknek hozzátartozói az Ukrán Biztonsági Szolgálathoz (SZBU)
fordultak. Többüket már négy éve keresik a rokonaik" - fejtette ki a
politikus, aki a háromoldalú, Kijev, Moszkva és az Európai
Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselőiből álló
kontaktcsoportnak a humanitárius kérdésekkel foglalkozó
alcsoportjában képviseli az ukrán felet.
A törvényjavaslatot a 450 fős parlament 238 szavazattal
elfogadta. Az új jogszabály a hivatalos közlönyben történő
megjelenését követő napon lép életbe.
A törvény meghatározása szerint attól a pillanattól, hogy
bejelentették valaki eltűnését, az illető eltűnt személynek minősül
mindaddig, amíg a kutatást utána be nem befejezik. A igazságügyi
minisztérium alá rendelt állami cégnek nyilvántartást kell vezetnie
az eltűnt személyekről.
A törvény értelmében a hozzátartozóknak joguk van bekapcsolódni
az eltűnt személy felkutatásába a rendőri szervekkel együttműködve,
nem sértve a jogszabályi kereteket. Ugyanilyen formában civil
szervezetek is önkéntesen bekapcsolódhatnak a kutatásba. Az eltűnt
személy után kutató polgári személyeknek jogukban áll hozzáférni az
állami szervek olyan információihoz, amelyek segítik a kutatást.
A jogszabály újabb ponttal egészíti ki a büntető törvénykönyvet,
amely szerint 3-tól 5 évig terjedő börtönbüntetés szabható ki arra
az állami tisztségviselőre - beleértve külföldi állam képviselőjét
is -, aki megtagadja annak elismerését, hogy az eltűnt személyt
elrabolták, őrizetbe vették, letartóztatták, vagy bármely más módon
tartják akarata ellenére fogva, illetve információkat titkol el az
eltűnt személy sorsáról, nem hajlandó felfedni hollétét. Öt-hét évig
tartó szabadságvesztéssel rendeli büntetni azt, aki utasítást ad
emberrablásra, vagy tudomást szerezve arról, hogy az alá rendelt
személyek a fenti bűncselekményt elkövették, nem tesz feljelentést
az illetékes szerveknek. Külföldi ország képviselői alatt értendők
többek között az "ideiglenesen megszállt, Oroszország által
ellenőrzött ukrán területeken önhatalmúlag létrehozott, a
végrehajtói funkciókat jogtalanul gyakorló szervek képviselői is" -
idézett a jogszabályból az UNIAN hírügynökség.