Úzvölgyi katonatemető - Román hatóság szerint törvénytelenül építkezett Dormánfalva önkormányzata
Kolozsvár, 2019. május 9., csütörtök (MTI) - A román Állami Építkezési Felügyelőség szerint Dormánfalva (Darmanesti) polgármesteri hivatala törvénytelenül állította ki az úzvölgyi katonatemető román parcellájának a létrehozását lehetővé tevő építési engedélyt.
A hatósági döntésről Korodi Attila, a Romániai Magyar Demokrata
Szövetség (RMDSZ) képviselőházi frakcióvezetője tájékoztatta az
MTI-t. Amint a politikus közölte: az Állami Építkezési Felügyelőség
megállapította, hogy a dormánfalvi polgármesteri hivatal olyan
dokumentáció alapján állította ki a katonatemető román parcellájának
a létrehozásához az építési engedélyt, amely nem bizonyította
egyértelműen a terület fölötti tulajdonjogát.
A hatóság felszólította Bákó megye prefektusát, hogy mérlegelje
az építési engedély megtámadását a közigazgatási bíróságon. A
közigazgatási per automatikusan felfüggesztené az építési engedély
hatályát, és a jogerős ítéletig érvénytelenítené az okmányt.
A hatóság felsorolta azokat a dokumentumokat, amelyekkel a
dormánfalvi önkormányzat saját vagyonába vette a temetőt, de azt is
megállapította, hogy egy 2010-es kormányhatározat a területet
Csíkszentmárton közterületeként határozza meg. A hatóság azt is
törvényellenesnek találta, hogy a dormánfalvi önkormányzat nem kérte
a Kulturális tárca jóváhagyását az emlékmű művészi koncepciójára
vonatkozóan.
Korodi Attila arról is beszámolt, hogy Tánczos Barna csíki
szenátorral és Gergely András csíkszentmártoni polgármesterrel
csütörtökön ellátogattak a temetőbe, ahol ágakból készített
rögtönzött keresztekkel megjelölték azokat a magyar katonasírokat,
amelyekre a Dormánfalva a román parcella keresztjeit tette. A
politikus elmondta, a bécsi katonai levéltárból megszerezték a
temető pontos rajzait, és név szerint azonosították azokat a magyar
katonákat, akiknek a sírjára a román parcella betonkeresztjeit
állították.
Az úzvölgyi katonatemető ügyében szerdán székelyföldi civilekből
és hatóságokból kezdeményező bizottság alakult, amely vasárnap
délután 15 órára nagyszabású ökumenikus istentiszteletre hívta a
temetőbe mindazokat, "akik szívükön viselik hősi halottaink
nyugalmát, ki akarják fejezni tiltakozásukat, és közös imában együtt
akarnak erőt felmutatni".
Dormánfalva önkormányzata önkényesen román parcellát alakított
ki az első világháborús osztrák-magyar sírkertben, melyen félszáz
beton keresztet és egy emlékművet állított fel, ezek felavatását
május 17-re hirdette meg. Mind a Romániai Magyar Demokrata Szövetség
(RMDSZ) politikusai, mind Szijjártó Péter, Magyarország
külügyminisztere a temető átalakítási munkálatainak a leállítását
kérte a jogi helyzet tisztázásáig.
Az úzvölgyi katonatemetőt Hargita megye legnagyobb és
legjelentősebb első világháborús emlékhelyeként tartják számon. A
temetőben 1994-ben második világháborús emlékművet is állítottak,
melynél évről-évre augusztus 26-án tartanak nagyszabású
megemlékezést.
A Csíkszentmárton község leltárában szereplő temetőt az elmúlt
években az önkormányzat forrásaiból, a magyar Honvédelmi
Minisztérium és magánszemélyek adományaiból újították fel. A
bekerített, székelykapuval ellátott emlékhelyen mintegy hatszáz
fakeresztet állítottak. A román katonákra emlékeztető kereszteket
részben a temető sétányára, részben a még meg nem jelölt magyar
katonasírokra állították.
Úzvölgye közigazgatásilag a 33 kilométerre fekvő
Csíkszentmártonhoz tartozik, de a 25 kilométerre fekvő
Dormánfalvához esik közelebb. A településről 2017-ben költözött el
az utolsó lakos.