A 2050-ben lehetséges időjárási előrejelzésével figyelmeztet az éghajlatváltozásra a meteorológiai szolgálat
Budapest, 2018. március 26., hétfő (MTI) - Pusztító vihar, özönvízszerű esőzés, orkán erejű szél és 42 Celsius-fokos meleg is szerepel az Országos Meteorológiai Szolgálat 2050. július 10-re prognosztizált időjárás-jelentésében, amellyel a klímaváltozás hatásaira hívják fel a figyelmet.
A meteorológiai szolgálat meteorológusai a 2018-as meteorológiai
világnap alkalmából készítettek ismeretterjesztő kisfilmet az emberi
tevékenység éghajlatra gyakorolt hatásairól.
Honlapjukon hétfőn közzétett videóban Tóth Tamás 2050. július
10-ei előrejelzésében azt emelte ki: "ismét pusztító vihar söpört
végig az országon". Sopronban 150 kilométer/órás széllökést
rögzítettek, Keszthelyen 10 perc alatt 39 milliméternyi eső hullott
le - szerepelt a fiktív időjárás-jelentésben. Elmondása szerint
éjszaka is általában 20 fok felett, többfelé 30 fok körül alakul a
hőmérséklet. Napközben jellemzően 40 fok körül alakulnak a
csúcsértékek. Az ország legmelegebb táján, az Alföld déli részén
akár 42 fok is lehet. A távolabbi előrejelzésében is azt mondta: a
nappali maximumok 40-43 fok körül alakulnak, s csapadékra nincs
esély - fejtette ki fiktív időjárás-jelentésében Tóth Tamás.
Lakatos Mónika meteorológus kiemelte: az éghajlatváltozás miatt
2050-re akár mindennapossá válhatnak a hasonló előrejelzések. A
változó klíma legnyilvánvalóbb tünete a hőmérséklet-emelkedés: a
földi középhőmérséklet több mint 1 fokkal magasabb, mint 19. század
végén volt - tette hozzá.
Azt mondta: a tudományos eredmények alapján "szinte teljes
bizonyossággal kijelenthető", hogy a 20. század közepe óta
megfigyelt felmelegedés fő oka az emberi tevékenység. Az
üvegházhatás fokozódik, s ez melegedést okoz. Emellett többek között
a fosszilis tüzelőanyagok égetése, az ipari folyamatok, az erdők
kiirtása, az állattenyésztés egyre nagyobb hatást gyakorolnak a Föld
éghajlatára és átlaghőmérsékletére. Melegszenek az óceánok is, s ez
a hőtágulás miatt emelkedő tengerszintet okoz, veszélyeztetve a
tengerpartokon élőket.
Megjegyezte, hogy a sarkvidéki változások bár "távolinak
tűnnek", de ezek is hatással lesznek a világ minden pontjára.
Mindenkit érint például, hogy a szélsőséges időjárási helyzetek
gyakoribbá válnak. Ennek kapcsán megjegyezte, hogy a biztosítók
adatai szerint az időjárás hatalmas károkat okoz világszerte. A
hőséggel összefüggő többlethalálozás kockázata 1980 óta folyamatosan
emelkedik - hangsúlyozta Lakatos Mónika.
Példaként említette azt is, hogy 2016-ban 23,5 millió ember
kényszerült elhagyni a lakóhelyét időjárási katasztrófák miatt.
Lakatos Mónika megjegyezte: a szárazság és a vízhiány számos
régióban ellehetetleníti az életkörülményeket és konfliktusok
kialakulásához vezethet. A nagyvárosokban a komoly hőhullámok,
szmogos helyzetek fokozottabban jelentkeznek - fűzte hozzá.
Lakatos Mónika kiemelte azt is, hogy Magyarország régiója a
földi átlagnál jobban melegszik. Minden évszakban, de főként nyáron
emelkedett a hőmérséklet, gyakrabban lépnek fel komoly, tartós
hőhullámok, amelyek többször aszállyal párosulnak. A tavaszi hónapok
melegedése a tenyészidőszak korábbi beköszöntével jár, ami hátrányos
is lehet, hiszen az időről-időre fellépő késő tavaszi fagyok
fejlettebb állapotban érhetik az arra érzékeny növénykultúrákat, s
így nagyobb lehet a fagykár.
A téli melegedéssel csökkent a fagyos napok száma. Ritkábban
hullik hó, a tapadó havas, ónos esős helyzetek viszont gyakoribbá
váltak.
Mindemellett fokozódott a csapadék szélsőséges jellege is. Nőtt
az aszályhajlam, de bő csapadékú évek is előfordultak. Emellett
gyakoribbá váltak a heves időjárási események, amik özönvízszerű
esőzésekkel, erős széllökésekkel, villámlással, esetenként jégesővel
járnak és villámárvizet váltanak ki.
Zsebeházi Gabriella elmondta: az elkövetkező évtizedekről
klímamodellek adnak választ. Több forgatókönyv is létezik, de a
legobjektívebb képet az adja, ha a különböző modelleket és
szimulációkat együttesen értékelik - tette hozzá.
A meteorológus azt mondta: a modellszimulációk alapján
Magyarország átlaghőmérséklete bizonyosan növekedni fog, a század
közepére várhatóan 1-2 fokkal. Az évszakok közül leginkább a nyár
melegszik: a 25 fokot meghaladó csúcshőmérsékletű nyári napok száma
akár több mint 10 nappal is növekedhet a század közepére. Az ország
keleti területein több mint 20 nappal is megemelkedhet az ilyen
nyári napok száma.
A csapadék vonatkozásában a változás mértéke, de annak iránya
sem egyértelmű. Egyes modellek csökkenést, mások csapadéknövekedést
jeleznek Magyarországon. Az Országos Meteorológiai Szolgálat modelle
szerint a nyár szárazabbá válhat, míg a többi évszak csapadékosabb
lehet. Tavasszal és nyáron hosszabb csapadékmentes időszakok
várhatók, míg ősszel és télen rövidebbek lehetnek az ilyen száraz
időszakok. Emellett különösen nyáron és ősszel gyakoribbá válhatnak
az intenzív, heves esőzések.
A videóban felhívták a figyelmet: már csak néhány év maradt
hátra, amíg 2 fok alatt tartjuk az ipari forradalom óta tartó
globális felmelegedés mértékét. Mintegy 200 országnak kell
együttműködni a Földön, ami - mint fogalmaztak - a "legnagyobb közös
kihívás az emberiség történetében". Ezzel együtt megjegyezték:
energiatakarékos, környezetkímélő fogyasztással minden ember tehet a
klíma megóvásáért.
A negatív hatások mérséklése érdekében a meteorológiai szolgálat
szerint a lehető leghamarabb át kell állni a nem szénalapú
energiatermelésre, amelynek kisebbek a környezeti hatásai. A
károsanyag-kibocsátás csökkentése mellett is minden szektornak fel
kell készülnie a szélsőségesebbé váló éghajlatra.