A huszárságra emlékeznek a jubileumi találkozón Nyíregyházán
Nyíregyháza, 2017. augusztus 26., szombat (MTI) - A Mátyás király korától kezdve csaknem ötszáz esztendeig, egészen 1944-ig működő könnyűlovas fegyvernemről, a huszárságról emlékeznek meg szombaton és vasárnap a jubileumi 15. nyíregyházi huszártalálkozón.
Az első találkozót 1991 augusztusában tartották meg a nyírségi
megyeszékhelyen, akkor csaknem háromszáz, többségében a második
világháborúban szolgált egykori huszárt köszöntöttek az Országzászló
téri huszárszobornál. A megemlékezést azóta rendszeresen, a páratlan
években tartják meg, amelyre meghívót kapnak a még élő harcosok is.
A szombati ünnepség a Jósa András Múzeumnál kezdődött, majd a
huszárbandériumok, a díszszázad és a katonazenekar kíséretében a
jelenlévők a huszárszoborhoz vonultak át. A megnyitón Benkő Tibor
vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke felidézte: a huszár név már a
15. században megjelent, fénykorát a 18. századtól kezdve élte, de
ez időszak is elegendő volt ahhoz, hogy az egész világ megismerje.
Ki ne ismerné Hadik Andrást, Simonyi óbestert vagy Bercsényi
Miklóst, vagy A kőszívű ember fiaiból Baradlay Richárd
huszárkapitányt, ők olyan példák, akik alakították Magyarország és a
magyarság történelmét, ezt nekünk is követnünk kell - mondta a
vezérkari főnök.
Hozzátette, a bajtársiasság, a hazaszeretet és a bátorság
mellett sajátos "rafinéria" jellemezte a magyar huszárt, akit csak a
haditechnika fejlődése tudott háttérbe szorítani.
Nyíregyházának jelentős szerepe van a huszárság történelmében,
az 1870-es évektől több huszárszázad állomásozott ott. A nyírségi
nagyvárosban 1891-ben adták át az akkori Osztrák-Magyar Monarchia
egyik legkorszerűbb és legmodernebb lovassági laktanyáját; ebbe a
kaszárnyába vonult be 1891. november 1-jén a híres császári és
királyi 14. huszárezred - idézte fel Kovács Ferenc, Nyíregyháza
Fidesz-KDNP-s polgármestere.
Hangsúlyozta, a katonaság és a huszárság állomáshelye komoly
szerepet töltött be Nyíregyháza gazdasági és társadalmi életében. Az
ipar és a kereskedelem fellendült, a huszártisztek a város
közösségének megbecsült tagjai voltak, emléküket városrészek, utcák
és közterek őrzik; a magyar huszár a települési értéktár és a
hungarikumok részévé vált.
A huszárok Nyíregyházához, Szabolcs vármegyéhez és az egész
országhoz hozzátartoztak - hangoztatta beszédében Seszták Oszkár, a
megyei közgyűlés kormánypárti elnöke.
Az ökumenikus hálaadást követően a honvédség, a város és a megye
képviselői koszorúkat helyeztek el a a II. világháborúban harcoló
magyar huszárok tiszteletére állított lovas szobornál. A jubileum
alkalmából újra megjelenik az első huszárkönyv, amelynek új kiadását
- a tizenöt éves huszártalálkozó előtt tisztelegve - 150 fotóval
illusztráltak, valamint egy emlékérem is megörökíti az éppen két
évtizede emelt szobrot.
Az eseményen külön köszöntötték és emlékérmet adományoztak a
legidősebb huszárnak, az idén 100 éves Juráncsik Antalnak, aki
alakulatával harcolt a világháborúban.
(FOTÓ)