Reformáció 500 - Balog Zoltán a FAZ-nak: a reformáció vezetett el a magyar közösségtudat kialakulásához
Berlin, 2017. augusztus 26., szombat (MTI) - A reformáció vezetett el a magyar közösségtudat kialakulásához - mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német konzervatív lap szombati számában.
A reformáció kezdetének 500. évfordulójára szervezett
németországi megemlékezések keretében Wittenbergben rendezett magyar
napok alkalmából a FAZ tudósítójával, Stephan Löwensteinnel
folytatott beszélgetés alapján készült összeállítás szerint Balog
Zoltán arra a kérdésre, hogy miért terjedt el oly gyorsan a
reformáció Magyarországon, kiemelte, hogy a Mohács után három részre
szakadt országban, ebben a "nyomorúságos helyzetben" sokan feltették
a kérdést, vajon miért "bünteti Isten" Magyarországot.
A protestáns válasz erre az, hogy a nemesek, az uralkodók és az
egyház bűnei miatt a nemzet "babiloni fogságba", az Oszmán Birodalom
uralma alá került, de irgalmat nyerhet, ha közösségként megbánja
tetteit és megújul. Ez "spirituálisan és szociálisan nagyon erős
prédikáció volt", így a magyarok 80 százaléka a protestantizmust
választotta.
Valójában a reformáció vezetett el igazán annak az új
öntudatnak, önfelfogásnak a kifejlődéséhez, amely szerint a nép
egésze a közösséghez tartozik, függetlenül a hierarchikus rendtől -
mondta Balog Zoltán, kiemelve: egyfajta demokratizálódást is
jelentett az az egyházi gyakorlat, hogy a presbitériumban egymás
mellett ülő nemes embernek és jobbágynak egyaránt egy szavazati joga
volt.
Kulturális értelemben a biblia magyar nyelvű fordításának volt a
legnagyobb jelentősége, a XVI. és a XVII. században pedig a
vallásszabadság ügyében a Habsburgokkal kialakult konfliktusok
összekapcsolódtak a függetlenség ügyével.
Így a közösségi és vallási függetlenségi törekvések "kölcsönösen
erősítették egymást" - mutatott rá a miniszter.
Kiemelte: nem véletlen, hogy Bethlen Gábortól Kossuth Lajosig
felkelők, lázadók egész sora protestáns volt, de ide tartozik
Bethlen István is, aki konszolidálta Magyarországot az első
világháború és Trianon után. E függetlenségi harcosok számára
alapvető volt az a "protestáns gondolat", hogy önállóvá kell válni
és helyt kell állni.
A predesztináció tanából származó bizalom Istenben, de "egyfajta
kiválasztottságtudat" is, miszerint "mi, magyarok valami magasabbra
vagyunk hivatottak a kereszténység védelmezőiként Európa déli
határán", mind-mind "nagyon erősen hozzátartozik a protestáns
öntudathoz". Később pedig, amikor a protestánsok az ellenreformáció
révén kisebbségbe kerültek, az is részévé vált ennek az öntudatnak,
hogy a közösség tagjaként kell gondolkodni, "az egész közösség
nevében kell megszólalni, és az egész közösséget meg kell szólítani"
- mondta Balog Zoltán.
Fontos, hogy ez a viszony a hit és a közösség között soha nem
volt feszültségektől mentes, teológusok és írók rendre bírálatot
fogalmaztak meg, amikor úgy érezték, hogy a közösségiség
felülkerekedik a vallásosságon - tette hozzá Balog Zoltán.
Hangsúlyozta, hogy "keresztény és zsidó tartalmak nélkül a
magyar öntudat pogányság", és ugyan "pogányként is lehet magyarnak
lenni", de "közösségtudat nélkül azt mondani, hogy keresztény
vagyok, és a másik elem nekem nem fontos, az számomra a
világpolgárságot jelenti", amely nem veszi figyelembe a helyi
identitást, és ezzel a biblia emberképét sem, amelyben "a
lokalitásnak is nagyon erős szerepe van".
Ez így csupán egy "elszegényített kereszténység", közösségi
kötelékek, közösségi beágyazottság nélkül - fejtette ki a miniszter.
Igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy mindez a mai politikára
is vonatkoztatható-e, kiemelve: aligha véletlen, hogy a kormány 12
tagja közül öten protestánsok, köztük a református miniszterelnök,
Orbán Viktor.
Arra a kérdésre, hogy adódik-e mindebből egyfajta késztetés a
hatalmi tömbök közötti lavírozásra, Balog Zoltán azt mondta, hogy
"egyértelműen igen, ez így van". Mohács előtt nem volt erre szükség,
mert Magyarország ötszáz évig nagy és független királyság volt
Európa közepén, de 1526 után megmutatkozott, mennyire fontos az
ország függetlensége és boldogulása érdekében egy minden irányban
tevékeny politikát követni a "nagyhatalmak peremén".
A miniszter utalt a svájci városállamok példájára, de
Debrecenre, a protestantizmus magyar fellegvárára is, amely
"védőfalak nélküli városként, az Alföld közepén" helytállt annak
révén, hogy mindig tárgyalt a szultánnal is, a császárral is és a
helyi urakkal is.
Emögött az Isten védelmébe és a predesztinációba vetett hit
húzódik meg, amely azt mondatja, hogy "ha szilárd a hitünk, meglesz
az erőnk ahhoz, hogy helytálljunk". Ez pedig "nagyon is lefordítható
egy mai alapállásra" - mondta Balog Zoltán a FAZ-nak.