A német szociáldemokraták bevándorlási törvény elfogadását sürgetik a 2017-es választások előtt
Berlin, 2016. november 6., vasárnap (MTI) - A jobboldali CDU/CSU pártszövetség és a szociáldemokrata párt (SPD) koalíciójának még a 2017 őszi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás előtt meg kellene alkotnia az SPD által régen szorgalmazott bevándorlási törvényt Németországban - sürgette a párt parlamenti frakcióvezetője egy vasárnapi lapinterjúban.
Thomas Oppermann a Bild am Sonntag című lapban megjelent
interjúban a menekültügytől független - nem a menedékkérőkre
vonatkozó - javaslatról elmondta, hogy kanadai mintára egy
pontrendszerrel kell szabályozni a bevándorlást.
A bevándorlásra jelentkező nem uniós állampolgárokat a többi
között az életkor, az iskolai végzettség, a szakmai képzettség, a
munkatapasztalat és a német nyelvtudás alapján kell pontozni. A
jelentkezőnek az elérhető 100 pontból legalább 65-öt kell
megszereznie ahhoz, hogy lehetőséget kapjon a bevándorlásra - tette
hozzá Karamba Diaby SPD-s Bundestag-képviselő.
Az elképzelés szerint az első évben 25 ezer bevándorlót kellene
befogadni, utána pedig a Bundestagnak kellene meghatároznia a
bevándorlási kvótát minden évben, a munkaerő-piaci igények alapján.
Ha sokan jönnek az EU-ból, akkor alacsony a kvóta, ha sok
szakemberre van szükség, akkor magasabb - mondta Thomas Oppermann.
Az állásajánlattal rendelkező jelentkezők három évre kapnának
vízumot, aki pedig munkakeresőként jelentkezik, egy évre szóló
vízumot kapna, és távoznia kellene, ha nem talál állást.
Ha valaki eleget keres ahhoz, hogy eltartsa a családját, akkor
hozhatja házastársát és gyermekeit is, "de csak akkor", mert "nem
akarunk a szociális ellátórendszerbe irányuló bevándorlást" - húzta
alá Thomas Oppermann. A bevándorlók az első öt évben nem is
kaphatnának szociális támogatást, kivéve, ha már befizettek annyi
járulékot, amennyiből fedezni lehet támogatásukat - tette hozzá.
Karamba Diaby hangsúlyozta: bevándorlás nélkül az ország
lakossága 2050-ig 82 millióról 60 millió alá süllyed, és már a
következő tíz évben hatmillióval csökken a munkaképes korúak száma.
A bevándorlási törvény ügye legutóbb a tavaly nyáron
felerősödött menekülthullám előtt került elő annak nyomán, hogy az
EU-hoz 2004-ben, illetve 2007-ben csatlakozott országok
állampolgárait sújtó munkavállalási korlátozások megszűnése és az
euróövezet déli részét sújtó államadósság-válság hatására 2012-től
kezdve évről évre új történelmi csúcsra emelkedett a bevándorlás.
Németország így az Egyesült Államok után a második számú
bevándorlási célország lett a fejlett ipari államokat összefogó
Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországai
közül. Így már nagyjából minden ötödik ember bevándorló, vagy
bevándorló családból származik Németországban.
Az SPD 2015 elején vette elő azt a régi javaslatát, hogy
Németország ne csupán elviselje, hanem a munkaerő-piaci szükségletek
alapján irányítsa a bevándorlást egy kanadai mintájú pontrendszer
segítségével. A CDU-ban, akárcsak régen, bizonyos irányzatok
támogatták, mások elvetették az SPD ötletét, míg a bajor CSU
egységesen elzárkózott a gondolattól. Az ügy aztán az ukrán és a
görög válság, majd a menekültválság miatt lekerült a napirendről.
Az SPD-nek a kétezres évek elején majdnem sikerült elfogadtatnia
egy bevándorlási törvényt. Az szociáldemokraták és a Zöldek akkori
kormányának kezdeményezésére 2000-ben létrehoztak egy bizottságot,
amelybe a Bundestag valamennyi pártja delegált tagokat, és a CDU-s
Rita Süssmuth vezetésével gazdasági érdekképviseletek és tudósok
közreműködésével egy év alatt kidolgozott egy koncepciót a
bevándorlás irányításáról és a bevándorlók társadalmi
beilleszkedésének támogatásáról.
Az elképzelés legfőbb eleme akkor is a pontrendszer és a
bevándorlási létszámkeret volt. A kvótát az úgynevezett bevándorlási
tanács állapította volna meg évente a munkaerő-piaci szükséglet
alapján.
Az SPD és a Zöldek kormánya a Süssmuth-bizottság javaslataira
építve el is készített egy törvénytervezetet, amelyet a Bundestag
kormánypárti többsége elfogadott. Azonban a CDU/CSU-ban fölénybe
került a bevándorlást a munkaerő-piaci, demográfiai gondok
kezelésének eszközeként elutasító irányzat, és a pártszövetség 2002
márciusában megbuktatta a jogszabályt a Bundesratban, a
törvényhozásnak a tartományokat képviselő kamarájában.