Kocsis Zoltán halála - Emmi: a kormány saját halottjának tekinti a művészt
Budapest, 2016. november 6., vasárnap (MTI) - A kormány saját halottjának tekinti a vasárnap, életének 65. évében elhunyt Kocsis Zoltán kétszeres Kossuth-díjas, Corvin-lánccal kitüntetett világhírű zongoraművészt - tájékoztatta az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) az MTI-t.
"A művészetben az örökérvényűségre kell törekedni - ez volt
Kocsis Zoltán ars poeticája. Ennek az igénynek a szolgálatába
állította mérhetetlen tehetségét. Mélyről jövő hitelesség, zeneművek
tolmácsolásához csak a legnagyobbakra jellemző tudás és alázat tette
őt a magyar kultúra kivételes alakjává. A Nemzeti Filharmonikusok
főzeneigazgatójaként, zeneszerzőként és zongoraművészként a
klasszikus és kortárs magyar zeneirodalmat egyaránt gazdagította.
Már életében óriás volt. Halálával pótolhatatlan veszteség érte a
magyar kultúrát, a kortárs zenetörténetet" - olvasható az Emmi
méltatásában.
Mint írják, Kocsis Zoltán az elmúlt negyven év magyar
zeneművészetének egyik legmeghatározóbb művészegyénisége volt.
Elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyar klasszikus és kortárs
zene hazai és külföldi recepciójában.
Az Emmi közleménye felidézi, hogy Kocsis Zoltán 1952-ben,
Budapesten született. Alig háromévesen kezdett el zongorázni: a
Fővárosi Zeneiskola Szervezetben, a Bartók Béla Zeneművészeti
Szakközépiskolában, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola
zongora szakán többek között Kadosa Pálnál, Rados Ferencnél és
Kurtág Györgynél tanult. 18 éves korában megnyerte a Magyar Rádió
Beethoven-versenyét, s ezzel nemzetközi hírnévre tett szert.
Rövidesen a világ minden jelentős zenei központjába,
fesztiváljára meghívták, a leghíresebb zenekarokkal lépett fel, és
olyan ismert karmesterekkel dolgozott, mint Claudio Abbado,
Christoph von Dohnányi, Edo de Waart, Charles Mackerras vagy
Ferencsik János. 1987 óta karmesteri pályája mellett komponált is.
1983-ban Fischer Ivánnal megalapította a Budapesti
Fesztiválzenekart, majd 1997-ben átvette Magyarország egyik vezető
szimfonikus együttese, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar irányítását.
Bartók Béla életművének kiemelkedő tolmácsolója volt. Ő volt a
művészeti vezetője a 2006-ban útjára indított Bartók Új Sorozatnak,
amely számos rangos szakmai díjban részesült. 1973-ban - 21 évesen -
átvehette a legrangosabb hazai zenei kitüntetést, a Liszt
Ferenc-díjat, ezt követte a Kossuth-díj 1978-ban, majd 2005-ben
újra. Egyebek között Érdemes és Kiváló művész,
Bartók-Pásztory-díjas, a magyar kultúra követe, Jubileumi Prima
Primissima-díjas, Budapest díszpolgára, a Magyar Corvin-lánc
tulajdonosa.