A zene világnapján mutatja be az Opera Kodály Székely fonóját
Budapest, 2016. szeptember 27., kedd (MTI) - Kodály Zoltán Székely fonóját mutatja be a Magyar Állami Operaház október elsején, a zene világnapján; Michal Znaniecki rendezése az intézmény Magyar Évadának első hazai vonatkozású nagyszínpadi bemutatója lesz.
A rendező alkotótársa a zenei felkészülést irányító Kocsár
Balázs, a produkció dirigense. A sorozat különlegessége, hogy az
előadások előtt Pál István Szalonna és bandája autentikus népzenével
vezeti fel a színpadi művet. A főbb szerepekben az Opera vezető
művészei lépnek színpadra, Rost Andrea és Rácz Rita a fiatal lányt,
Molnár Levente és Haja Zsolt a kérőt, Schöck Atala és Gál Erika
pedig a Háziasszonyt alakítja. Közreműködnek a Duna Művészegyüttes
táncosai.
"Kodály Zoltán maga is kísérletként aposztrofálta a Székely
fonót az 1932-es premierkor. Sajátos műfaji megjelölést választott a
magyar életképek elnevezéssel" - mondta el Ókovács Szilveszter, a
dalszínház főigazgatója a keddi sajtótájékoztatón Budapesten.
Kiemelte: itt az ideje, hogy megmutassák ennek a kísérletnek az
európai dimenzióit, hogy miként lehet európai szemmel nézni mindazt,
amit Kodály több mint 80 éve az operaházban bemutatott. "Ki kell
szabadítani Kodály művét az aranykalitkából" - hangsúlyozta.
A főigazgató közölte: nem igazi dramatikus műről van szó, hiszen
népdalok sorjáznak egymás után és a cselekmény összes részlete
homályba vész. Ezért van gazdag tere a színpadon annak, hogy ki mit
olvas ki belőle - fogalmazott. Elmondta azt is, hogy 46 év után újra
lesz stúdiófelvétele a Székely fonónak.
A lengyel Michal Znaniecki elmondta, hogy a mű megközelítésénél
számára az volt a legfontosabb, hogy megpróbáljon belehelyezkedni
egy nem magyar közönség helyébe, amelynek tagjai nem ismerik a
folklorisztikus, hagyományos előadást. Kiemelte: a darabnak
nincs dramaturgiája, de igyekezett megtölteni élettel, történetet
adni és úgy összekötni a dalokat, hogy azokat is meglepje, akik
ismerik a művet.
A történetmesélésben a zenét metaforaként alkalmazzák, így
egyetemesebb jelentést kap minden, a szerelem, a halál és a születés
is. Így nem csupán egy népre, hanem minden emberre vonatkozó,
alapvető értékeket hordozó történetté válik - mutatott rá.
Zeneileg nem az volt a cél, hogy a népdalkincset mint népdalok,
népballadák füzérét önmagában bemutassák - mondta Kocsár Balázs,
hozzátéve: a 19 népdal, valamint egyéb zenekari és pantomim anyagok
egy nagy egységben, drámai ívben szólalnak meg. A produkcióban
nemcsak illusztrálnak és a népdalok szépségét mutatják meg, hanem
alapvető emberi dolgokat érintő, egységes zenei élményt akarnak
nyújtani.
A díszletet az olasz Luigi Scoglio, a jelmezt a lengyel
Magdalena Dabrowska tervezte, kerülve a népművészet díszítőelemeinek
túl konkrét megjelenítését.
A rendező koncepciójában két tér- és idősík jelenik meg: az
előszínpadon egyszerű, sötét színekkel ábrázolt környezetben, reális
időben, kronologikusan zajlik a cselekmény. A kerettörténettől
elemelve, másik szinten elevenednek meg a Háziasszony
visszaemlékezései. Az előszínpad komorságával szemben a hátul
feltáruló jelenetek színesek, tablószerűek.
Az évad első nagybemutatóját az Erkel Színházban tartották
szeptember 23-án a Magyar Nemzeti Balett művészeinek előadásában
Kyling It címmel, másnap az Operaházban a Traviata kőszínházi
premierje várta a közönséget. A Magyar Évad előfutára Gryllus Samu
Két nő című operájának hazai premierje volt a Színházak éjszakáján.