Az MNB nyilvánosságra hozta a jegybanki alapítványok vizsgálatáról szóló fb-jelentést
Budapest, 2016. szeptember 27., kedd (MTI) - A Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványainak létrehozása és az alapító okiratban rögzített alapítványi célok összhangban állnak a jegybank törvényben foglalt feladataival, az alapítás számviteli elszámolása mind az alapítónál, mind az alapítványoknál megfelel a jogszabályi előírásoknak - egyebek közt ezt állapítja meg az MNB felügyelőbizottságának (fb) kedden nyilvánosságra hozott jelentése.
Az MNB honlapján olvasható jelentés összefoglalója szerint az
alapítványok alapító okiratában megjelölt célok, amelyek kimondottan
az oktatás bizonyos területeire vonatkoznak, egyértelműen támogatják
a kormány gazdaságpolitikát.
Az alapítói vagyonátadással az MNB vagyoni helyzete nem romlott,
az alapítványok alapítói tőkejuttatásai az MNB nyereségéből
származtak - írták, hozzátéve: ugyanakkor az alapítói vagyonátadás
nagyságrendjének értékelése kellő alátámasztással nem végezhető el.
Az fb megállapítása szerint az alapítványok számára történő
vagyonrendelés nem veszélyeztette a jegybank elsődleges célját és
alapvető feladatai teljesítését. Az MNB a jegybanktörvény által
biztosított függetlenség alapján jogosult volt dönteni az
alapítványok létrehozásáról és az alapítványi hozzájárulásokról.
Megjegyzik, hogy az európai tagállami központi bankokra
vonatkozó nemzetközi rendelkezések sem korlátozzák a tagok nem
elsődleges feladataival kapcsolatos tevékenységet, így a társadalmi
szerepvállalást.
Az fb szerint az MNB alapokmányában megfogalmazott támogatási
stratégia, továbbá az alapítványi célok megfelelnek a törvényi
elvárásoknak. Az MNB által definiált célok megvalósítása érdekében
kiválasztott működési forma működőképes és támogatható. Hozzáteszik,
hogy az alapítványok létrehozása erre megfelelő megoldás, amit
nemzetközi példák is alátámasztanak.
A jelentés arra is kitér, hogy az alapítványok és az MNB
szervezeti és személyi kapcsolatai szorosak, ugyanakkor az
alapítványok kuratóriumaiban és felügyelőbizottságaiban kisebbségben
vannak a jegybankkal munkaviszonyban állók. Az MNB-nek így - ha nem
is jogi értelemben - érdemi befolyása van a Pallas Athéné
alapítványok működésére, azonban ez az fb véleménye szerint a
rendelt vagyon nagyságrendje miatt szükséges is.
Nemzetközi példákat vizsgálva azt is megállapították, hogy a
külföldi központi bankok elsősorban a jegybanki feladatokhoz
kapcsolódó képzési tevékenységet látnak el. Az MNB tevékenysége
részben illeszkedik a külföldi társainak oktatási programjaihoz, de
elkötelezettségének széles skálája és anyagi ráfordításának nagysága
egyedinek tekinthető.
A jelentés szerint az MNB a vizsgált hat alapítvány számára
összesen 259,6 milliárd forint pénzeszközt adott át: ebből 2013-ban
2 milliárdot, 2014-ben 245 milliárdot, 2015-ben 12 milliárdot,
2016-ban - a vizsgálat lezárásáig - 0,6 milliárd forintot. Az
alapítványoknak átadott ingatlanvagyon könyv szerinti értéke
2014-ben 2,4 milliárd forint volt, 2015-ben pedig további 4,5
milliárd forint értékű ingatlan-átadás történt.
A pénzeszköz- és ingatlanátadásokat az MNB az éves
eredmény-kimutatásaiban a jutaléktól eltérő egyéb ráfordítások
között számolta el. A pénzeszköz átadása deviza esetén a
devizaköveteléseket csökkentette, míg forint esetén a likviditást
lekötő instrumentumok (forint kötelezettségek) értékét növelte a
mérlegben. A vagyonátadás számviteli elszámolása ráfordításként az
eredménykimutatásban a tárgyévi eredmény csökkenésében jelenik meg.
A jelentés leszögezi, hogy a felügyelőbizottság vizsgálati köre
nem terjed ki az alapítványok működésének közvetlen ellenőrzésére,
hatóköre az MNB, mint alapító döntéseinek, alapítói jogai
gyakorlásának ellenőrzésére korlátozódik.