A kárpátaljai magyar férfiak 1944-es elhurcolásáról tartottak konferenciát Beregszászon
Beregszász, 2016. szeptember 27., kedd (MTI) - A kárpátaljai magyar férfilakosság sztálini lágerekbe történt 1944-es elhurcolásáról tartottak tudományos konferenciát kárpátaljai történész kutatók részvételével kedden Beregszászon a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) szervezésében.
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán tartott
tanácskozáson Molnár D. Erzsébet történész, Gulág-kutató, a
felsőoktatási intézmény adjunktusa kutatásaira alapozva ismertette a
kárpátaljai magyar férfiak 1944 novemberi, "háromnapos munkára" vagy
málenkij robotra történt elhurcolásának katonai-politikai hátterét
és a deportálásoknak a kárpátaljai magyarság demográfiai, szociális
helyzetére gyakorolt hatását.
A történész szerint az előkerült listák adatainak összesítése
azt valószínűsíti, hogy - az egyes szakemberek által becsült 40
ezerrel szemben - valójában 30 ezer a szovjet lágerekbe elhurcolt
kárpátaljai magyar férfiak száma.
Szamborovszkyné Nagy Ibolya történész, a főiskola könyvtárának
igazgatója levéltári kutatásainak eredményeit összegezve - családok
történetein keresztül - vázolta az 1944-es deportálás és a szovjet
megszállás következményeit a Beregszászhoz közeli Nagybereg község
lakosságára nézve.
A Kárpátaljai Református Egyház második világháború utáni
történetét Fodor Gusztáv református lelkész, egyháztörténész
ismertette, különös tekintettel a református papok jelentős részének
szovjet lágerekbe való elhurcolására.
A tudományos konferencia után Szász Jenő, az NSKI elnöke a
sajtónak nyilatkozva elmondta: nagyon fontosnak tartja, hogy minél
szélesebb körben megismerjék a kárpátaljai magyarság második
világháború utáni tragikus történetét.
Hozzátette, ugyanilyen fontos annak megtapasztalása, miként
élnek jelenleg a kárpátaljai magyarok, ezért az NSKI valamennyi
munkatársa Beregszászra látogatott, meghallgatta a konferencia
előadásait és a következő napokban különböző kárpátaljai programokon
vesz részt.
Szász Jenő kifejtette: a kárpátaljai magyarok helyzete nem csak
1944-ben volt nehéz, hanem ma is az, mert míg 72 évvel ezelőtt
elhurcolták a magyar férfiakat, addig ma a körülmények szorítása
miatt kénytelenek szülőföldjükről elmenni.
"A nemzeti együvé tartozás, a közös jövő tervezése akkor
hiteles, ha kéz a kézben haladunk a külhoni magyarsággal, ezért
vagyunk ma itt kárpátaljai honfitársainkkal a Kárpát-medence
különböző sarkaiból", hogy történelmünk tragikus szakaszai után
biztató jövőt építhessünk, "a közös gondolkodás, tervezés után
közösen kell cselekednünk" - fogalmazott az NSKI elnöke,
megjegyezve.