OGY - Krónika 7. rész (CETA)

    Bencsik János (Fidesz) a szabályozott kereskedelem híve

    Bencsik János (Fidesz) fontosnak nevezte, hogy a parlament tárgyal a megállapodásról. Elmondta, ő a szabályozott kereskedelem híve, és fontosnak tartja a közösségi ellenőrzés megfelelő szinten tartását. Felvetette, hogy miért kellene olyan mezőgazdasági termékeket behozni a tengerentúlról, amelyeket Európában is megtermelnek.

    Szerinte ma arról van szó, hogy transznacionális vállalatok részt kérnek az európai jogalkotásból.

    A fideszes politikus további egyeztetéseket tart szükségesnek a megállapodásról Magyarország és a közép-európai államok között. Nem lenne helyes az ideiglenes hatálybaléptetés a nemzetállami ratifikációk előtt - tette hozzá.

    Jobbik: a szabadkereskedelmi megállapodás egyenértékű lenne a hazaárulással

    Z. Kárpát Dániel (Jobbik) hazaárulással egyenértékűnek nevezte, ha aláírnák a szabadkereskedelmi megállapodást, amely "elképesztő katasztrófahelyzeteket" tartalmaz.

    Cecilia Malmström kereskedelempolitikáért felelős uniós biztos most mindenhol arról beszél, milyen jó dolog a transzparencia, pedig nem most lenne szükség az átláthatóságra, hanem amikor kidolgozták az egyezményt - mondta.

    Meg kell akadályozni az ideiglenes hatálybalépést - szorgalmazta a jobbikos politikus.

    Hörcsik Richárd (Fidesz): a kanadai megállapodás tartalmaz pozitív jellegű újításokat

    Hörcsik Richárd, az Európai ügyek bizottságának fideszes elnöke szerint a kanadai megállapodás tartalmaz pozitív jellegű újításokat az EU-tagállamok kérésének megfelelően, és a magyar fél érdekeit is figyelembe vették.

    A kedvező változtatások közé sorolta, hogy egy állandó beruházási bíróságot állítanának fel, ahová a bírákat a szerződő felek választanák ki, ebben a folyamatban a beruházóknak nem lenne szerepük.

    A CETA ideiglenes alkalmazására azért van szükség - magyarázta Hörcsik Richárd -, mert vegyes megállapodás lévén a tagállami parlamenteknek is ratifikálniuk kell, ami évekig elhúzódhat.

    Képviselői felszólalások

    Az ismételten felszólaló Sallai R. Benedek (LMP) és Gyöngyösi Márton (Jobbik) is az egyezmény elutasítása mellett érvelt.

    Az LMP-s politikus szerint nem a kereskedelem, hanem a szabadkereskedelem ellen vannak, mert az csökkenti Magyarország gazdasági védettségét. Egy kanadai egyetemi kutatás is azt mutatta ki szerinte, hogy az egyezmény aláírásával 200 ezer munkahely szűnne meg Európában, csökkennének a munkabérek, a kormányzati bevételek és a GDP is. Szerinte pártja nem szélsőséges álláspontot képvisel, hanem egy olyan ügynek, a nemzetállamban való gondolkodásnak viszi a zászlóját, amelyet korábban a kormánypártok vittek.

    Gyöngyösi Márton is elmondta, hogy nem a globális kereskedelem ellen érvel, hanem azzal nem ért egyet, ahogy ehhez Magyarország csatlakozik. Magyarország ne legyen összeszerelő üzem - szorgalmazta, hozzátéve: új gazdasági koncepció kell, azt kell átgondolni, hogyan lehet az adófizetői pénzeket az oktatásba, a kutatás-fejlesztésbe invesztálva magasabb hozzáadott értékkel bekapcsolódni a világkereskedelemben.

    Közölte, amíg erre nincs válasz, addig a korlátozott kereskedelemben érdekelt Magyarország.

    Bana Tibor (Jobbik) szerint trójai falónak tekinthető a CETA, illetve az EU és az Egyesült Államok között kötendő szabadkereskedelmi egyezmény (TTIP) előfutárának.

    Zárszó

    Mikola István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára elmondta, jól kimunkált megállapodás a CETA, a magyar kormány támogatni szeretné azt, de csak akkor írja alá a megállapodást, ha az Országgyűlés jóváhagyja. Hozzátette: a szerződéstől a többi között a magyar exportlehetőségek javulását és a magyar tudástőke megjelenését várják a kanadai piacon.

    Jelezte azt is, hogy négy ország, Ausztria, Belgium, Szlovénia és Magyarország élt fenntartásokkal az egyezmény miatt. Magyarország azért - folytatta - , mert nem ért egyet a vitarendezési mechanizmussal, a választott bírósággal. Ezt azzal magyarázta, hogy az uniós csatlakozás követelménye volt egy olyan jogrendszer kialakítása, amely alkalmas a nemzetközi jogviták rendezésére.

    Az államtitkár kitért arra is, hogy Románia és Bulgária is tartózkodó az egyezménnyel kapcsolatban, mert még nem kaptak vízummentességet Kanadától.

    Szólt arról is, hogy Kanada nem az Egyesült Államok, Kanadával nagyok jók a Magyarország kapcsolatai. Beszélt arról is, hogy a TTIP-vel kapcsolatos tárgyalások "teljesen le vannak véve a napirendről", talán az amerikai elnökválasztás, illetve az Egyesült Államok és a csendes-óceáni térség közötti szabadkereskedelmi megállapodás elfogadása után térnek vissza rá.