Az ukrán védelmi minisztérium szerint több mint 32 ezer orosz katona állomásozik a Krímben
Kijev, 2018. április 24., kedd (MTI) - Jelenleg több mint 32 ezer katonát állomásoztat Oroszország az Ukrajnától önkényesen elcsatolt Krím félszigeten - ismertette kedden a kijevi védelmi minisztérium adatait Anatolij Petrenko védelmi miniszterhelyettes.
Az UNIAN ukrán hírügynökség jelentése szerint a tisztségviselő
erről a "Ukrajna-Georgia-NATO: biztonsági kihívások a fekete-tengeri
térségben" elnevezésű nemzetközi konferencia résztvevői előtt
beszélt a georgiai Batumi városában.
A miniszterhelyettes tájékoztatása szerint a megszállt Krímben
ezen felül Oroszország 174 tüzérségi rendszert, 113 katonai
repülőgépet, Sz-400-as légvédelmi, valamint Iszkander típusú
taktikai csapásmérő rakétarendszereket, továbbá nyolc - Kalibr
szárnyas rakétákkal felszerelt - hadihajót és tengeralattjárót
összpontosított. Ezen túlmenően a félsziget partvidékén Basztion és
Bal típusú haditengerészeti elhárító rakétarendszereket állított fel
az orosz hadsereg.
Összehasonlításképpen elmondta, hogy 2013-ban - azaz a Krím
elcsatolása előtt - az Ukrajnához tartozó félszigeten még csak
mintegy 12 ezer orosz katona állomásozott. A miniszter minden
bizonnyal az orosz fekete-tengeri flotta által akkor még Ukrajnától
bérelt szevasztopoli katonai támaszponton szolgálatot teljesítők
létszámára utalt. Kiemelte, hogy a Krím bekebelezése előtt egyetlen
harckocsi sem volt a félszigeten, most viszont már negyven darab
van, a páncélozott szállítójárművek száma pedig összesen 92 és 680
közötti. Tüzérségi rendszerből 2013-ban 24 volt, most 174, orosz
katonai repülőből 24, jelenleg viszont már 113 darab.
Rámutatott arra, hogy a Kalibr sorozatvető rakétarendszer -
amelyekkel a Krím partjainál állomásozó orosz hadihajók rendelkeznek
- egyszerre 52 darab szárnyas rakétát képes kilőni 1,5-2,5 ezer
kilométer közötti távolságba.
Az oroszbarát ukrán elnök, Viktor Janukovics leváltását
eredményező kijevi Majdan-tüntetések után Oroszország fegyveres
erőket vezényelt a Krím félszigetre, ahol 2014 márciusában erős
katonai jelenlét mellett törvénytelen és szabálytalan népszavazást
rendeztetett a terület Oroszországhoz csatlakozásáról. A magát
önhatalmúlag kikiáltó, oroszbarát új krími vezetés állítása szerint
a referendumon a félsziget lakóinak több mint 96 százaléka támogatta
az addig autonóm köztársaságként működő terület elszakadását
Ukrajnától.
2014. március 18-án a Kremlben megállapodást írtak alá a
félsziget Oroszországhoz csatolásáról, amit rá három nappal az orosz
parlament mindkét háza jóváhagyott. A félsziget önhatalmú
bekebelezését Ukrajna mellett a NATO, az Európai Unió tagállami,
továbbá a világ országainak java része azóta sem ismeri el
legitimnek.
Kijev hivatalosan 2014. február 20-tól tekinti Oroszország által
"átmenetileg megszálltnak" a Krími Autonóm Köztársaságot.